Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - T. Mérey Klára: Az ipar története a kapitalizmus idején egy Duna menti kistájban (Paks–Mohács között) / 225–257. o.

T. Mérey Klára AZ IPAR TÖRTÉNETE A KAPITALIZMUS IDEJÉN EGY DUNA MENTI KISTÁJBAN (PAKS-MOHÁCS KÖZÖTT) A Duna, amelynek tájakat és táji munkamegosztásokat összekötő kereskedelmi jelentőségét már nagyon korán felismerte és kihasználta a partjai mellett élő ember, — már sokféle vizsgálatnak tárgya volt. A jelen tanulmány egy kisebb kört jelölt ki partjai mellett, és mindössze a gazdasági életnek egy ágát: a kapitalizmusban bontakozni kezdő ipar helyzetét kívánja áttekinteni. Az a terület, amelyben az ipar helyzetét - helyi források, országos összeírások, statisztikai felmérések, iparkamarai jelentések és gyáripari címtárak stb. — adatainak feltárásával és mérlegelésével, — közel 80 éves időkeresztmetszetben végigkísérni szeretnénk, — ma 48 települést foglal magában a Duna két partján, s területe - az 1930-as állapotokat véve figyelembe 477 932 kat. hold.

1 A XDC. század közepén a Duna szabályozatlansága még bizonytalanná tette itt a gazdálkodást, a határ nagyrésze (a jobbparti részen végezhető számítás szerint annak 18%-a!)

2 művelés alól kivont terület volt, míg más része nádas, erdő és olykor vízállásos rétek, ligetek borította határ. Ennek ellenére ezen a viszonylag rövid Dunaszakaszon (ma 84,4 km) a XDC. században azonban több nagy kanyart tévő partokon

3 1 civitas (Kalocsa) és 10 mezőváros szerepel a térképeken. Az ezekben a településekben kibontakozó ipar sokszínűsége és az „opifices" nagy száma már az 1828. évi regnicolaris összeírás adataiban is megmutatkozott, — se terület lakóinak a mezőgazdaság mellett az ipar felé irányultságát is megmutatta. Ez a korai ipar - amely akkor számításaink szerint már az adózó lakosságnak 10%-át foglalkoztatta,

4 többnyire időlegesen, de egy kisebb részét már rendszeresen is — olyan hagyományt teremtett, amely e táj életének éppúgy részévé tette a csizmadiaszerszámot, a fazekaskorongot, vagy a molnármesterséget, mint a halászatot, az erdőirtást, a méhészkedést stb. Az „űj ipar" kezdetei , Az 1872. évben megszületett céheket eltörlő törvény után a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara felmérte a területén folyó ipari munkát. Adatai lehetővé teszik azt, hogy a Duna jobbpartján az ipari munka jellegét, az ipari munka szerkezetét és az abban dolgozók számát, tagozódását megállapítsuk, és ezzel a ,,kiindulásrór' képet alkothassunk 225