Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Gál Judit: A sajtópolitika irányítása a Teleki-kormány idején, 1939–1941 / 181–199. o.

mindkét csoport nagy gyakorlattal rendelkezett. Mindkét külügyminiszter, Csáky István és Bárdossy László, pályafutása korábbi szakaszában a külügyi sajtóosztályt vezette. Bárdossy 1926-ban a Népszövetséget is fel akarta használni, hogy a frankhamisítási botrányt kiaknázó szomszéd államoknak Magyarország belpolitikáját „rossz színben feltüntető" cikkei ne jelenhessenek meg.

5 A Miniszterelnökség sajtóosztályának Teleki által kinevezett új vezetője, Thariky és Komjátnay vitéz dr. Thuránszky László rendkívül befolyásolható ember volt, politikai koncepciói Gömböstől Telekiig elég eklektikusak. A jogi végzettségű Thuránszky korábban diplomata volt Belgrádban és Bukarestben, 1933-tól a külügyi sajtóosztály helyettes vezetője, majd ideiglenesen vezetője. Később a genfi Népszövetség közgyűlésén képviselte Magyarországot. 1935-ben Tolna megye alispánja lett.

6 Az ME Sajtóosztály élére úgy került, hogy Kolozsváry-Borcsa Mihály, mint a szerveződő sajtókamara vezetésének várományosa, lemondott tisztségéről. A külügyi sajtófőnök, Ullein-Reviczky Antal — mint emlékiratai is mutatják — a német politikai orientációval szemben az önálló magyar igényeket védő törekvést és az angol orientációt a szovjetellenességgel kötötte össze. Propagandamunkájából kiemelkedik a trianoni békerendszer jogtalanságát és igazságtalanságát jogi érvekkel bizonyító államjogi könyve, mely két kiadásban is megjelent franciául. Ullein-Reviczky a trianoni szerződés igazságtalanságát azzal bizonyította - ez az érvelés a külföldi propagandában jelentős volt —, hogy a rendezés ellenkezik a népek önrendelkezési jogával.

7 A külügyi sajtófőnök 1941-es előléptetését követté a német sajtó is örömmel üdvözölte, mert „a német sajtó érdekei iránt is a legnagyobb megértést tanúsította."* Ez a diplomáciai rang a Kállay-kormány idején vált valóságos feladattá, amikor UlleinReviczky stockholmi követként a nyugati hatalmak és a Szovjetunió képviselőivel tárgyalt. Döntő szerepe volt abban, hogy a Teleki-kormány idején a magyar sajtóéletet, a magyar propagandát nem rendelték alá terjesen a német érdekeknek, hogy Magyarország a németek többszöri sürgetése ellenére sem kötötte meg a Német birodalommal azt a sajtóegyezményt, mely a magyar sajtót terjesen a Háromhatalmi Egyezmény szolgálatába állította volna. A kormány propaganda jelentőségét és a sajtó közvéleményförmáló szerepét szem előtt tartva, a kormány működése első napjaitól kezdve törekedett arra, hogy elődeinél hatékonyabb propagandatevékenységet fejtsen ki, hogy bel- és külpolitikai céljai megvalósításának elősegítésére felhasználja a modern propaganda minden eszközét. Átdolgozták a régi terveket és újakat írtak a közvélemény alakításának átszervezésére. Külön Tájékoztatási Minisztérium felállítását feleslegesnek tartották. Teleki a Miniszterelnökségen szervezett egy új osztályt Társadalompolitikai osztály néven, mely a propagandamunka minden területének befolyásolását kapta feladatául: a filmügyek, a rádió, a plakát, a falusi népművelés, a városi kulturális egyesületek és szövetségesek, a sajtónak küldött külföldi lapkivágatok, ún. press cutingok elkészítésének befolyásolását, a kormánypropagandából eddig hiányzó gazdasági és szociális propaganda szervezését, a könyv és szájpropaganda irányítását.

9 1940 novemberében külön ún. Nemzetpolitikai Szolgálatot szerveztek. Ez a Miniszterelnökség alá tartozó hálózat megbízott társadalmi szerve)HA