Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Gál Judit: A sajtópolitika irányítása a Teleki-kormány idején, 1939–1941 / 181–199. o.
zetekre és egyénekre épült. Feladata volt hangulatjelentések küldése a kormánynak, másrészt az állami tisztviselők körében folytatott propagandamunka a kormány cselekedeteiről és ezek céljairól, hogy a kormány bírálatát az állami hivatalok körében elfojtsák és a kormányhű politikai munkát elősegítsék. A szervezet elsődlegesen a növekvő nyilas és nemzetiszocialista hatás ellensúlyozására jött létre. 10 A kormánypropagandán belül a sajtópolitika szempontjából a kormány intencióinak az eddiginél erősebb figyelembevételére igyekezett bírni a sajtót irányító alsóbb és felsőbb hatóságokat, a minisztériumok tisztviselőit, a főispánokat, a katonai, rendőri és csendőri hatóságok tagjait. Az egyes állami propagandaszervek, ezen belül a sajtóirányító szervek mind külföldi, mind belföldi propagandát folytattak, a két aspektusnak megfelelően eltérő intenzitással és módszerekkel. Teleki 1939 novemberében a parlamentben kifejtette, hogy propagandán ő a magyarság megismertetését érti a külföld előtt, és elsősorban revíziós propagandát követelt. Úgy látta, hogy a párizsi béketárgyalásokon azért is került háttérbe a magyarság, mert rossz volt a külföldi propagandája: kevesell te a külképviseletek ilyen irányú munkáját, hatástalannak tartotta a lapoknak adott támogatásukat. 11 Ezért a Társadalompolitikai Osztály 1940 nyarától azt a feladatot kapta, hogy a háború utáni béketárgyalásokra kezdje kidolgozni a megfelelő anyagot. 12 A külföld felé folyó propagandában a kormány igyekezett a külföldi lapokban cikkeket elhelyezni, a külképviseletek sajtóelőadóinak tevékenységét fokozni és hatékonyabbá tenni. Bárdossy külügyminiszter utasítása szerint a magyar lapokban kellett válaszolni a külföldi sajtó magyar vonatkozású cikkeire, ha a külföldi sajtóban erre nem volt lehetőség. Ellenzéki lapokat is felkértek cikkírásra, ha a kormány szükségesnek látta, hogy állásfoglalása nem hivatalos vagy félhivatalos véleményként lásson napvilágot. Pl. a Jugoszlávia elleni revíziós kampány megtiltása idején, 1940 nyarán a jugoszláviai magyarság sérelmeinek felsorolására a Pesti Hírlap kapott megbízást. A cenzúrabizottsággal közölték, hogy a cikket át kell engedni, bár ellenkezett az általános cenzúrázási irányelvekkel. A kormány „üzenetét" Olaszország számára többször közölte a Magyar Nemzet. A belföldi propaganda célja a Miniszterelnökség szerint a „totális háború hangulati előkészítése volt": Az egységes nemzeti közvélemény és az osztályellentéteket áthidalni hivatott ún. nemzeti egység kialakítása a revízió, az uralkodó osztály bel- és külpolitikai céljainak megvalósítása érdekében. „A korszerű magyar nacionalizmus" és a faji öntudat fejlesztése, a kormányzat és az államvezetés intézkedéseinek népszerűsítése, az országvezetés célkitűzéseit szolgáló gazdasági és szociális közfelfogás kialakítása, a szociális intézkedések hangulati előkészítése és ismertetése. Fontosnak tartották, hogy a lakosságot meggyőzzék a háborús intézkedések szükségességéről és elkerülhetetlenségéről, közérdekű voltáról. 13 A háború kitörése napján, 1939. szeptember 1-én a Minisztertanács minden belpolitikai vita felfüggesztését kívánva azzal fordult a lakossághoz, hogy ,Jlfeg kell szűnnie minden belpolitikai és pártérdeknek. Háború esetén csak magyar ember van." 1 * Azután bejelentették a kivételes hatalom bevezetését, a sajtócenzúrát, hogy ennek az osztálybékének és az állam fenntartásának érvényt szerezzenek. 1939 decemberében a Külügyminisztérium kimondta, hogy ,/z kormány politikájával ellentétes megnyilatkozás nem engedhető". 1S 185
