Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

A Times április 3-án a Smuts-misszióval kapcsolatban a Kormányzótanács bizonytalan helyzetére utal. A szocializálás üteme igen gyors. Budapest tele van a megszállt területekről menekültek és a munkanélküliek tömegeivel. A legutóbbi hírek szerint a parasztok protestálnak a termőföld köztulajdonba vétele miatt. A jelenlegi helyzet nem maradhat meg. Köztudomású, hogy a kormány nem minden tekintetben egységes és nem egységes a nép sem. Bár sokan támogatják a kormányt, de „szélsőséges csoportok az orosz bolsevizmus szélsőségeihez hajlanak. Magyarországot és különösen Budapestet azonnal meg kell szállni án tán t-csapat okkal, lehetőleg angol vagy amerikai katonákkal. A legnépszerűbb az angol megszállás lenne." Ezzel az angol polgári sajtó is áttért a francia burzsoá vonalra, azzal a különbséggel, hogy brit érdekszférába szerette volna vonni Magyarországot .

31 2. Semleges ország A svájci Genevoise c. lap március 25-i számában „A bolseviki Magyarország" cím alatt terjedelmes cikk taglalja a proletárforradalom megfékezésének lehetőségét. A cikkíró nem ért egyet azzal az általános nézettel, hogy Magyarországnak az antant által elrendelt felosztása okozta volna a forradalmat. Szerinte a baj ott van, hogy az antant nem képes megoldani a legyőzött népek, országok vitális problémáit és e helyett intervencióval fenyegeti őket. Nem zárja ki, hogy „véd- és dacszövetséget kötött Lenin Oroszországa a bolseviki Magyarországgal és ebben Németország is érdekelve van". Svájcban tehát a már ismertetett véleményeket variálják. Alternatív megoldásokat ajánlanak a bolsevizmus ellen: Megszilárdítani Nyugat-Európa gazdasági stabilitását; cordon sanitaire-t vonni a Jenini vírussal fertőzött" régiók körül és szigorú karanténban megsemmisíteni „a rosszat"; de ehhez békére van szükség. — Ha azonban másként nem megy, fegyveres intervencióval kell eltávolítani „Kelet-Európa üszkös részeit", tehát háború; kérdés, hajlandóak-e erre a hosszú háborúban elfáradt nemzetek? — A harmadik lehetőség: várni a fejleményeket, amíg megismétlődik az, ami a római birodalomban történt; addig vártak a rómaiak, amíg ,,az ázsiai szteppék hordái Róma kapui előtt álltak". Igazságtalan volna azt állítani - írja a kommentátor — hogy „az ántánt diplomatái mit sem tanultak a történelemből, de a tanultakat, úgy látszik, elfelejtették. Gyors és tartós békét kell kötni". A svájci lapokban is találunk cikkeket, amelyek Károlyi Mihály szerepével foglalkoznak. Például április 4-én azt írják, hogy Károlyi „külső, közvetett nyomás miatt mondott le". Április 16-án Károlyit támadták, mint minden baj okozóját. Kiadta a hatalmat a kezéből, hogy az ország integritását mentse, melyben 12 millió nem magyar élt; nem a nyugati demokrácia volt az eszménye, hanem „turáni demokrácia", mely „a törökök, a hunok és Attila uralmát hozta Európába".

32 134