Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

védőgát, összedől." „Németország is megjátsza a nyugati civilizáció megmentőjének szerepét," mondván, hogy vagy a németek szabják meg a békefeltételeket, vagy a „bolseviki mozgalom élére állnak". E propaganda alátámasztására az Action Francaise március 28-án széleskörű ankét eredményét közli. A L'Écho de Paris munkatársa (M. Hutin) megkérdezett ismert francia politikusokat, mi a véleményük a fent jelzett összefüggésekről. Nincs terünk arra, hogy a válaszokat külön -külön ismertessük, bár tanulságosak a francia közvéleményt befolyásoló erők megismerése szempontjából. Csupán néhány példa: „Kikre támaszkodnak a magyar bolsevikok? — Magyar és bolgár (oroszországi) hadifoglyokból álló, 70000 főnyi hadseregre." — Németországban két kormány között van megosztva a munka: az egyik Berlinben, a másik Pétervárott székel (Albert Melhaud, Paris Midi). A legfontosabb megmenteni Lengyelországot és Romániát mint a bolsevizmus elleni védőgátat és választó övezetet Magyarország és Oroszország között (Saint Bérce, Journal;Pertinax, L'Écho de Paris). Ide sorolható az a március 28-i jelentés is, amely arról ad hírt, hogy a francia parlamentben Moutet képviselő felvilágosítást kért Pichon külügyminisztertől, miért utasították el a magyar különbékére vonatkozó indítványt 1917 novemberében. Moutet szerint ugyanis Károlyi gróf 1917 novemberében a franciáknak felajánlotta, hogy Magyarországon felkelést szervez Németország ellen. ,Jtt van előttem berni követünk, B. Beau jelentése — mondotta Moutet - melyben értesíti a külügyminisztert, hogy Károlyi kapcsolatba kíván lépni francia politikusokkal; tervbe vette, hogy Magyarországon olyan mozgalmat szervez, mint amilyet Németország szervezett Oroszországban és erre három hónapot kér. De a római francia követ, Barrére ezt ellenezte." Pichon, Moutet képviselőnek adott válaszában kijelentette, hogy a franciáknak nem állt érdekükben tárgyalni a magyarokkal, a szövetségesek kárára. „Ugyanilyen manőver folyik ma is a szövetségeseink ellen, akiknek teljes elégtétel jár" — mondotta a francia külügyminiszter.

30 b) Anglia Eleinte más hangot ütött meg az angol sajtó. Elítélte az élelmiszer-blokádot, melyben a forradalom fő indokát látta. A Daily News már hónapokkal azelőtt figyelmeztetett a „bosszúra szomjazó butaság" által okozott veszedelemre. Lloyd George azonban a Daily Chronicle vezércikkében kifejtette, a magyar helyzet komolysága abban rejlik, hogy a proletárforradalom a románokat, lengyeleket, csehszlovákokat közelről érinti. Ezeket a nemzeteket, az antantpolitika oszlopait Keleten, lehetetlen sorsukra hagyni. Lenin Ukrajnát hatalmába kerítette és most Magyarországon jobb felvonulási területet kapott az említett országok elleni támadásra(!). A Daily News tudósítója április 1 -én Budapestről jelentést küldött a proletárforradalom kitöréséről, a vértelen fordulatról, a Kormányzótanács első intézkedéseiről. Kiemeli, hogy az államosított szolgáltató-üzemek jól működnek, míg a magánvállalatok, szállodák, vendéglők, gyógyszertárak dezorganizáltak. A tudósító szerint a lakosság a rendeleteket passzív érdektelenséggel fogadja, de egyelőre elfogadja és követi az új rendet. 133