Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

és Német-Ausztriával fennálló jó viszonyt. Kijelentette, hogy Magyarország ellátása nem olyan rossz, mint előzőleg volt, a mezőgazdaságban dolgozók ugyanis a változott viszonyok között e kérdésben a városi lakossággal teljesen szolidárisak. „A Vörös Hadsereg szervezése energikusan folyik; nincs támadó szándéka és elsősorban a vérontás nélküli átmenetet biztosító diktatúrát támogatja.

21 A Neue Zürcher Zeitung munkatársát március 30-án fogadta Kun Béla, József főherceg volt budai palotájában. Az Oesterween nevű újságíró, aki tulajdonképpen a Vaderland c. holland újság tudósítója volt, azzal kezdi beszámolóját, hogy a magyar forradalom legjelentősebb személyiségét másként képzelte el magának. „őszintén be kell vallanom, hogy más forradalmi rémtörténetek után Kun-Bélát nem tudtam másképpen elképzelni, mint vadul maga körül néző férfit, akire sok, erősen felfegyverzett és legalább gépfegyverrel ellátott vörös harcostársból álló testőrség vigyáz. El voltam készülve mindenféle udvariatlanságra is: a csalódás azonban több volt, mint kellemes. Valamennyi magyar forradalmár, akivel kapcsolatba kerültem, kultúrember volt és elsőrangú kultúremberként viselkedtek. Kun Béla előszobája és szobája inkább egy tudós szobájának benyomását kelti, mint forradalmi vezérkarét. Jóllehet József főherceg palotájában található, igen feltűnő volt az egyszerű berendezés. íróasztal, dívány, egy szék, mosdóasztal, más semmi. Egy stockholmi régi jóbarát, egy magyar kolléga, Guttmann Henrik, aki egyébként a magyar intelligencia nagyrészével a kommunista mozgalomhoz csatlakozott, vezetett engem „Kun elvtárshoz". (A magyar Kreml-ben csak elvtársak vannak, a magyar külügyek vezetőjét sem nevezik másként, csak „elvtársnak".) Rövid várakozás után Kun Béla szobájában vagyok. Kísérőm nem ismeri meg és Kun után érdeklődik. Kun Béla csodálkozva néz rá és nevetve üdvözli; ezen viszont én csodálkozom, és a bemutatás után hallom kísérőmtől, hogy a külügyi népbiztos két hónap alatt oly rettenetesen lefogyott, hogy ő, aki pedig egyike legjobb barátainak, nem ismerte meg. Az emberi szervezetet teljesen felőrlő lázas munkának ebben a forgatagában Kun drága idejének egy részét fordítja, mondhatnánk „szakítja ki", hogy egyedül nekem álljon rendelkezésemre; most nyugalom van, minden kérdés — bármilyen oldalról — tilos, az aktatömeget félretolták. Én nem akarok sokat kérdezni és csak rövid válaszokat kérek, mert a szeretetreméltó népbiztos idejéből nem szabad többet igénybe venni, mint amennyi az olvasó számára feltétlenül szükséges. Kérdés: Hogyan történt, hogy itt a forradalom vértelenüi zajlott le, és nem történtek erőszakos cselekedetek? Válasz: A tény magyarázatát — úgy vélem — abban találhatjuk meg, hogy a burzsoázia Magyarországon a háború következtében speciálisan meggyengült, és ezért képtelen volt arra, hogy ellenálljon. Ezzel szemben a magyar proletariátus viszonylag igen erős. Ezek a tényezők okozták a forradalom gyors és vértelen győzelmét, úgy ahogy azt ön itt látta. — Kérdés: Hogyan magyarázza meg, hogy a dolgok Oroszországban másképpen és sokkal véresebben alakultak? Válasz: A forradalom kezdetén az átalakulás Oroszországban sem volt véres. Kezdetben az orosz kommunista párt is egészen simán indult (sic!). Később, amikor a burzsoázia egyre 125