Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

politikai döntéseknek autentikus magyarázatát adják, tájékoztatni és befolyásolni igyekeznek a külföldi tudósítókat, rajtuk keresztül a nyugati közvéleményt. A beszélgetések tartalmának közzététele és kommentálása viszont az illető újság álláspontját világítja meg. Hevesi Gyula, a szociális termelés népbiztosa 1919. március 27-én a Deutsche Allgemeine Zeitung tudósítójának adott interjút. Elmondta, hogy a bevezetett szocialista termelési módszer akadálytalanul funkcionál. Részletes információt közölt a vezetése alatt működő népbiztosság, a termelési biztosok (igazgatók), és az ellenőrző munkástanácsok hatáskörét érintően. Beszélt az üzemek összevonásáról, a szakemberek működéséről, a munkafegyelemről. Majd rátért a Kormányzótanács szakigazgatási tevékenységére, a politikailag megbízható szakemberekre, a régi tisztviselők — amennyiben helyükön maradtak — ellenőrzésére, az egyelőre munka nélkül maradtak megélhetésének biztosítására. A bezárt üzletek sorsával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a leltározás folyik, a szigorú büntetések kilátásba helyezése lehetővé teszi a rejtett árukészletek feltárását. Szólott a városi lakóházak köztulajdonba vételéről, a lakbérek beszedéséről, a lakók bizalmi testületeinek munkájáról. Majd kitért a forradalmi törvényszékek működésére, az iskolák államosítására, a kis kézműves üzemeknek szocializált üzemekbe való összpontosításának tervére, nyilatkozott a színházak szocializálásáról, a szanatóriumok és villák igénybevételéről a proletár gyermekek számára. — A polgárság lehetőséget kap arra, hogy bekapcsolódjon az új rendszerbe. „A hivatalnokok, orvosok, mérnökök nem tartoznak a burzsoáziához, — állapította meg Hevesi. Az orvosok, mint állami tisztviselők fizetést kapnak. Minden betegnek joga van gyógykezelésre." A külföldiek jogos követeléseit respektálják. A beszélgetés az ipari- bánya- és közlekedési üzemek és lakóházak köztulajdonba vételére vonatkozó rendeletek közzétételét követő napon történt. A nyilatkozat tehát inkább programatikus információt és még nem eredményeket tartalmazott. Ezért indokolt volt a német szociáldemokráciához közelálló újság kommentárja, melyben kiemelte az új rendszer kísérleti jellegét, tekintettel a magyar ipar és mezőgazdaság helyzetére. Persze, nem az új magyar rendszerrel szimpatizálónak a szemszögéből bírált, hanem a németországi szociáldemokrata rezsim érdekeit tartotta szem előtt.

20 Kun Bélával folytatott két beszélgetésről számol be a Bund 1919. március 31 -i száma. Az egyiket a Zeit-bői vette át a lap. Kun Béla arra a kérdésre, hogy mi igaz abból a bécsi és hágai jelentésből, amelyek szerint az antant ultimátumot küldött Magyarországnak, a Tanácskormány pedig Prágának, azt válaszolta, hogy az antantnak ilyen lépéséről nincs tudomása. A külföldi sajtó egy része által terjesztett azokat a híreket, hogy az antant háborúra készül Magyarország ellen, Budapesten nem erősítik meg. - A másik interjút a Bund a bécsi Neue Freie Presse március 29-i számára hivatkozva közli. A bécsi lap munkatársának adott nyilatkozatában Kun Béla kijelentette, hogy a Tanácsköztársaság a Föld minden népével békében kíván élni. „Nem állunk a területi integritás elve alapján és nem is vagyunk az antanttal hadi állapotban. Ez válasz arra a kérdésre is, hogy milyen feltételek mellett kötnénk békét. Biztosak vagyunk abban, hogy Magyarország e lépése az ántánt-népek, legalábbis azok proletariátusa állásfoglalását a mi javunkra fogja befolyásolni." Kun hangsúlyozta a semleges államokkal, különösen Németországgal 124