Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

ki a Marostól északra fekvő terűletet és hívják össze a magyar, csehszlovák, román, jugoszláv, német és osztrák kormány képviselőit Prágába vagy Bécsbe, ahol megtárgyalnák a határkérdéseket és a gazdasági problémákat; végül kifejezték azt a kívánságot, hogy a Tanácskormány gazdasági képviseletet nyithasson az európai országokban. Április 6-án jelentik Smuts megérkezését Budapestre, 10-én pedig hát adnak Prágába történt érkezéséről. Itt Masaryk államelnök fogadta az angol tábornokot.

17 További három fontos közlés: az átszervezett Kormányzótanács tagjainak névsora, a tanácsválasztások, valamint az új budapesti munkás- és katonatanács első üléséről szóló beszámoló. Ezen az ülésen szó volt forradalmi megmozdulásokról Jugoszláviában, Kun Béla pedig élesen támadta Noskét és Scheidemannt, akik a német proletariátust eltérítik a forradalmi küzdelemtől.

18 Néhány további hír: ékszerek beszolgáltatása, a biztosító társaságok szocializálása. Külföldi újságíróknak megtiltották, hogy a Vörös Hadseregről bárminemű jelentést továbbítsanak az ország határain túlra. Sopronban április 5-én a Vörös Gárda és a német polgárság között fegyveres összetűzésre került sor. Ismertetik a földbirtokok szocializálásának alapelveit: aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat, mert Magyarország földje a dolgozó társadalomé. A köztulajdonba vett földeket szövetkezetek fogak megművelni. A külföldiek elhagyhatják az országot, vagyonukat elvihetik. 500 Koronát meghaladó értékű küldeményt csak Svájcba, Németországba, Hollandiába, Dániába, Svédországba és Norvégiába lehet feladni. Somogyban 80 000 hektáron megalakult a£ első mezőgazdasági szövetkezet. A megye élelmiszert küld Budapestre a főváros és a vidék szolidaritásának jeléül. Nem hiányoztak az álhírek sem. Pl. az Action Francaise jobboldali munkatársai Smuts váratlan, gyors elutazását Budapestről azzal magyarázták, hogy a helyzet Magyarországon igen súlyos. Smuts látogatása ugyanis erősítette Kun helyzetét és komoly válságot oszlatott el. Kun Béla és kísérete Smuts látogatása alatt nem titkolta örömét ; bíznak benne, hogy az antant nem küld csapatokat a tanácskormány ellen. — Román forrásokra hivatkozva több nyugati újság közölte április 8-án, hogy a Tanácskormány mozgósít és katonai előkészületeket tesz az északi és az erdélyi fronton és hogy a mozgósítást „Lenin küldöttje, Berman Izidor vezeti"; mindez „általános mozgósításra provokálja Romániát'\ Végül a Times jelentését közlik, amely szerint, egy „olasz katonai alakulat megszállta Székesfehérvárt.. ."*' E jelentésekből kiviláglik az is, hogy az antant-hatalmak a magyarországi proletárhatalommal kapcsolatban nem jutottak egyetértésre. Várakozó és megfigyelő álláspontra helyezkedtek. A diplomáciai kapcsolatokat nem szüntették meg, de blokádot szerveztek, amelyről azonban hivatalosan nem beszélnek. A helyzet felmérésére Pestre küldték Smuts tábornokot, aki igyekezett félrevezetni a Tanácskormányi és a közvéleményt is. B) Interjúk, nyilatkozatok A Forradalmi Kormányzótanács tagjainak, elsősorban Kun Bélának, nyugati újságírók számára adott interjúi jelentős forrásértékkel bírnak. Az eseményeknek, intézkedéseknek, 123