Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.
Április első felében, a Tanácsköztársaság utolsó békés heteiben a híradás súlypontja az intervenció előkészítésének irányába tolódott el. A híreket úgy tálalták, hogy a munkáshatalom támadó szándékát és a kommunizmus elleni harc szükségességét erre hivatkozással is hangsúlyozzák. A tőkéseket érdeklő hírek, pl. hogy „a magyar állampapírok szelvényeinek külföldi tulajdonosai majd akkor kérhetik azok beváltását, ha a Tanácsköztársaság a külföldi kormányokkal megtárgyalja a kérdést 5 ', vagy „a nemesi palotákban levő műtárgyakat leltározzák és a múzeumok számára lefoglalják" stb., bevezetőül szolgáltak olyan jelentéshez, mely szerint a magyar sajtóiroda cáfolja a „külföldi sajtó által terjesztett hírt, hogy a Tanácskormány hadat üzent Romániának és Szerbiának, amely hír azt célozza, hogy a román és szerb proletariátust Magyarország ellen uszítsa". Ez után következik az ismétlés: ,A pénzügyi népbiztos az összes belföldi értékpapírszelvények beváltását felfüggesztette". Másik példa, ugyancsak április 1-én: „A magyar bolsevik kormány szocializálta az ipart és kereskedelmet, feloszlatta a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarát, a magyar gyáriparosok szövetségét, valamint az acél- és gépgyárak nemzeti szövetségét." A következő tudósítás: „A magyarországi francia, angol és szerb missziók vasárnap Belgrádba érkeztek. Beszámoltak az őket ért inzultusokról, a Vörös Gárda erőszakoskodásairól, a vidéken uralkodó anarchiáról; arról, hogy egy helyi tanács letartóztatta őket." Végül: „A magyar kormány határozottan cáfolja, hogy háborút üzent volna Romániának és Szerbiának." Április 2-án több külföldi lap hozza a Vörös Újság jelentését arról, hogy a Féltorony-i főhercegi kastély színháztermében elrejtett, nagymennyiségű, milliós értékű arany és ezüst műtárgyat találtak. - Beszámolnak a birtokrendező és a mezőgazdasági termelést biztosító bizottságok megalakításáról s azok hatásköréről,' majd — megkésve — egy londoni (Times) jelentést közölnek a francia katonai misszió március 26-i eltávozásával kapcsolatban. E jelentés szerint Vix úgy nyilatkozott, hogy a demarkációs vonalat ő nem nyilvánította végleges határnak. A három nagyhatalom képviselője által aláírt jegyzéket átvéve Károlyi kijelentette, hogy a semleges zóna kiürítését elrendelő határozat a fegyverszüneti egyezményt veszélyezteti. Vix válaszában rámutatott, hogy a párizsi békekonferencia döntött így, s a román hadsereg által megszállandó területen román közigazgatást vezetnek be, Vixnek ebből a kijelentéséből következtetett arra Károlyi, hogy a jegyzékben foglalt határok véglegesek. 16 Smuts tábornok budapesti tárgyalásaival kapcsolatban (1919. április 4-5.) a Times már április 3-án előzetes jelentést adott a küldetésnek Lloyd George elképzelései szerinti céljairól. A fegyverszüneti egyezmény néhány problémája felőY' akart Smuts informálódni a békekonferencia megbízásából és egyes, az angol katonai misszió tagjai elleni „közbelépést és incidenst" kívánt megtárgyalni. Április 84n a Journal de Genéve lehozta Smuts hét pontba foglalt propozícióit, melyekben a Vix-jegyzék elfogadását ajánlotta, a gazdasági blokád feloldását ígérve ellenszolgáltatásul, valamint azt, hogy a párizsi békekonferencia tekintetbe fogja venni a magyar álláspontot egy, az utódállamokkal tartandó konferencián. Majd öt pontba foglalva, Kun és Garbai aláírásával ellátva közölte a magyar álláspontot, az ellenindítványt. Ebben a Tanácsköztársaság vezetői azt kívánták, hogy a román hadsereg ürítse 122
