Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

A Tanácsköztársaság első kormányáról, a Forradalmi Kormányzótanácsról a híradások megemlítik, hogy tagjainak nagy része már a Károlyi-korszakban is működött, s hogy „a fordulat az államvezetésben megegyezéssel történt". Közük Garbai, Landler, Kun, Kunfi,Pogány rövid életrajzát.

11 Március 31-én átvették a Vörös Újságból az ideiglenes alkotmány néhány új intézményének, a tanácsrendszer jellegének felvázolását, valamint a választójogot, mely csak a dolgozó népet illeti meg és megvonja e jogot a kizsákmányóloktól, a lelkészektől, szerzetesekről stb., viszont választók és választhatók más államok Magyarországon levő proletár állampolgárai is. A Tanácsköztársaság célkitűzéseiről, funkcióiról nem tesznek említést.

12 A forradalmi törvényszékek felállítását március 28-án adja hírül a svájci sajtó. Beszámol azok hatásköréről, valamint a vádbiztosról, az eljárásról, a védelemről, a halálbüntetésről, a büntetések végrehajtásáról.

13 Március 31-i jelentések szólnak arról, hogy a Földművelésügyi Népbiztosság a mezőgazdaságban dolgozó napszámosok minimális bérét május végéig a férfiaknál 30 Koronában, a nőknél 25, a még gyermekkorban levők számára pedig 15 Koronában szabta meg. A Közoktatási Népbiztosság elrendelte, hogy „külön iskolákban kommunista agitátorokat képezzenek ki; az egyetemeken azok tanítsanak, akik az. új eszméket belső meggyőződésből hirdetni tudják". A kaszinókat és klubokat Budapest területén igénybe vették. Az üzleteket április elsejével megnyitják. Leszállították a lakbéreket. A kórházakból elbocsátották a lelkészeket és apácákat. — Lefoglalták a mágnások vidéki kastélyait; köztulajdonba vették a nevelési és oktatási intézeteket. Az idegen állampolgárok jogait megvédik; a külföldi diplomáciai és egyéb hivatalos megbízottak külön védelemben részesülnek.

14 Egy sor fontosabb rendeletről, mint pl. a bánya- és közlekedési üzemek, valamint a pénzintézetek köztulajdonba vétele, és a 100 holdon felüli földbirtokok és a lakóházak szocializálása, a munkakötelezettség és a munkához való jog bevezetése, a közalkalmazottak segélye, munkásegyetemek felállítása, a középfokú oktatás keretében előkészítő tanfolyamok létesítése, a munkások betegségi és baleset-biztosítása stb. március végéig nem olvashatunk. Ezzel szemben fokozódott a munkáshatalom elleni tervszerű áskálódás, hamis hírek terjesztése. Március utolsó napjaiban jelentették Bécsből, hogy a francia katonai missziót Vix alezredessel az élen a Hungária szállóban internálták ; elfogták és letartóztatták József főherceget; a Kormányzótanács a német birodalmi kormánynak antantellenes szövetséget ajánlott, a csehszlovák kormánynak viszont ultimátumot küldött a szlovákiai csapatösszevonásokkal kapcsolatban; a semleges államok Bécsben székelő követei szorgalmazzák, hogy a Tanácskormány biztosítsa ezen államok polgárainak elutazását, mert Budapesten „dühöng az anarchia"; a Vörös Hadsereget a Mackensen-hadsereg tisztjei segítségével (!) szervezik stb. Közben azonban azt is regisztrálják, hogy a Tanácsköztársaság képviselői, dr. Bolgár és Fenyő március 26-án Bécsbe érkeztek, és hogy Lenin és Kun március 28-án szikratávíró útján tárgyaltak a magyarországi helyzetről. A laktanyákat Lenin, Bebeí, Trockij, Liebknecht, Luxemburg, Lasalle után nevezték el. — Megszüntették a vallástanítást az iskolákban; leszállították a kislakások bérét.

15 121