Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Nógrád megyei múzeumok évkönyve 1975, 1976, 1977 / 732–735. o.

Az 1975. évi kötet pl. első helyen a Régészeti- és Művészettörténeti Társulat által 1974. szept. 19—21-e közt Salgótarjánban megrendezett vándorgyűlés előadásait ismerteti. Ezeknek tárgya zömmel Nógrád megye múzeumai keletkezésének, a gyűjtemények kialakulásának bemutatása, továbbá a régészeti kutatások eredményeinek megyei összegezése volt. Itt található azonban az első lebilincselő olvasmány is: A. Kozák Évának a hollókői várban folyó kutatásokat ismertető beszámolója, melyhez méltán csatlakozik Valter Ilonának Pásztót, a középkori mezővárost bemutató feldolgozása. Az évkönyv következő részét tudományos dolgozatok foglalják el. Ezek egyike Zólyomi József: ,Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII-XIX. századi történetéhez" c. tanulmánya, másika pedig egy ugyancsak tőle származó forrásközlés: „Nógrád megyei paraszti kárbecslések a XVIII. század első feléből." A szerző érdeklődése sokoldalú, a kötet tanúsága szerint felöleli a megyei parasztság néprajzán kívül annak történetét is. Ép e kettősség gazdagítja és teszi számunkra érdekessé a szerzőnek a paraszti múltat és jelent egyaránt bemutató tanulmányait. Történeti tárgyú dolgozatai gazdag forrásanyagra támaszkodva szakszerűen elemzik a megye XVIII. századi újjátelepítésének, a vallási villongásoknak, az allodizálásnak, majd az időszaki és végleges elvándorlásnak folyamatait. Történeti kutatásai szemmel láthatóan megalapozottabbakká teszik néprajzi munkáit is! A kötet harmadik részében; az „Arcképcsarnokában ismert és elfelejtett megyei nagyságokkal ismerkedhetünk meg. A negyedik rész beszámolói újra a megye múzeumainak időszerű kérdéseit ismertetik, továbbá az 1974. évben általuk végzett munkát. Az 1976. esztendei évkönyv első helyen az 1975. november 22-én II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából Szécsényben rendezett emlékülés előadásait és a kiegészítő hozzászólásokat közli. Ezek azonban — bár szerzőik a korszak legkiválóbb ismerői: Köpeczi Béla, Benda Kálmán, Wellmann Imre, Hopp Lajos, Mezey Barna, Takáts László, N. Kiss István, — elsősorban köztörténeti vonatkozásúak és általánosságban foglalkoznak II. Rákóczi Ferenc kuruc államának különféle jellemző vonásaival. Ezzel szemben R. Várkonyi Ágnes: „Rákóczi állama és Nógrád vármegye", Leblancné Kelemen Mária pedig: „Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez" címmel értekeztek. Különösen az utóbbi tarthat számot a helytörténeti kutatók érdeklődésére, hiszen a szerző oldalakon keresztül közli a megyei hatóságok helységekig lemenő adókivetési összeírásait. Ezek ékes bizonyságai annak az áldozatosságnak, mely a korabeli Nógrád megyét a szabadságharc ügye iránt eltöltötte. Az évkönyv következő részében ismét tudományos dolgozatokat és tanulmányokat találunk. Ezek közül jelentőség tekintetében kiemelkedik Henkey Gyula és Kalmár Sándor: „Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához." c. munkája. A szerzőpáros kutatásai régi beidegződéseket döntenek meg. Eredményeiket az alábbiakban összegezik: rt

A mongoloid jellegek markáns formában inkább csak a nőknél észlelhetők (67. kép). Bár a mongoloid előfordulása kissé nagyobb mint a Duna-Tisza közén, de távolról sem olyan gyakori a palócok között, mint ahogyan azt Bartucz vélte, aki szerint a palócságban a mongoloidok gyakorisága egyes községekben 20-25 százalékra is felemelkedik." A kötetet ismét az arcképcsarnok", valamint a megyei múzeumi élet 1975. évi eredményeinek összegezése,problémáinak taglalása, jövő terveinek ismertetése és hírei zárják. 733