Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Nógrád megyei múzeumok évkönyve 1975, 1976, 1977 / 732–735. o.

15 éves háború alatti, majd az 1659-i súlyos török pusztítás utáni Csépa már nem tekinthető lakott.településnek több mint egy fél évszázadon át. Foglalkozik a szerző a török kornak Tiszazug gazdasági, kulturális életére gyakorolt hatásával, a Rákóczi szabadságharc alatti időszakkal. Az 171 l-es szatmári béke után indul meg a Tiszazug benépesülése. Csépa betelepedésének kezdetét kb. 172l-re tehetjük. (Az új örökös, a Tzucz család Nógrádból települt át.) Az 1723-as, 1725-ös összeírás adatai szerint itt lakott a környéken a legtöbb nemes, ezért is nevezték Csépát ettől kezdve „Nemes Csépának". Részletesen szól a szerző a benépesülő alsó-tiszazugi falvak lakóinak terheiről, szolgáltatásairól, a földközösségi gazdálkodásról, Mária Terézia Urbáriumának hatásáról, a nemesi falvak (Csépa, Szelevény) helyzetéről. Valószínű, — állapítja meg a szerző —, hogy Csépa nemesi kiváltságainak szerepe volt abban, hogy 18484gaz egész Tiszazugban kb. 50-100%-os, Csépán 150%-os volt a lakosság lélekszámának növekedése. Külön fejezetben tekinti át Botka János Csépa gazdasági életének 1721-1848 közötti alakulását, önkormányzatát, az egyházi és a kulturális életet. Csépa kapitalizmus kori történetében gazdaság-, közigazgatás-, és társadalomtörténeti fejezeteket találunk. Külön korszak az Őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság és az 1920—1944 közötti időszak. Utóbbi keretében a korszak gazdasági, oktatási-művelődési helyzetéről olvashatunk. Csépa kapitalizmus kori gazdasági életének meghatározója a mezőgazdaság. Részletesen foglalkozik a szerző az 1929—1933-as gazdasági válságnak az Alsó-Tiszazugra gyakorolt hatásával. 1873. február 17-én Csépát nagyközséggé nyilvánították. A Tanácsköztársaság 1919. május 5-én szűnt meg Csépán a románok bevonulása miatt, akiknek uralma ott 1920. február 23-ig tartott. 1944. október 9-én szabadult fel Csépa, s megkezdődött a falu életének merőben új korszaka, melynek legfontosabb eseményeit 1959. október 15-ig, Csépa termelőszövetkezeti községgé nyilvánításáig tárgyalja a szerző. Botka János munkája jelenlegi formájában gazdag tárháza a szülőföldre vonatkozó ismereteknek, melyből bőségesen meríthet mindenki, akit szűkebb hazájának története érdekel. Térképek, bő jegyzetanyag egészíti ki a kötetet. A kivitelező részéről (Damjanich János Múzeum xerox-rota üzeme) gondosabb, kevesebb hibát tartalmazó munkát mindenképpen elvárhattunk volna! Leblancné Kelemen Mária NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1975,1976, 1977 A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által a legutóbbi években rendszeresen megjelentetett és egyre nagyobb terjedelemben kiadott évkönyvek — többek közt — bőven tartalmaznak olyan közléseket, beszámolókat és tanulmányokat, melyek méltán hívják fel a helytörténet iránt érdeklődő, és a megyét ismerő levéltáros figyelmét. 732