Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

Mindebből látható, hogy a század elejéig az agrárfelsőoktatásnak nálunk tartósan több kiemelkedő színhelye volt. A szakképzés ágazatait összpontosító saját egyetemszer­vezet megteremtése viszont továbbra is teljesítetlen óhajtás maradt. Az oktatási hálózatot a tanerők és az anyagi eszközök rendkívüli széttagoltsága jellemezte. Noha a központi agráregyetemet már a reformkorban konkretizált javaslatok szorgalmazták, ezt egyelőre nem sikerült megvalósítani. A századforduló utáni évtizedre az ország két főiskolai, öt akadémiai és felsőfokra jogilag később emelt további egy agrártanintézettel rendel­kezett. 18. Felső irányítás. A mostani feldolgozás rendeltetésének megfelelően az irányítás fogalmát tágabban kell értelmezni. Idesorolnak az illetékes államszervek (parlament, államfő, kormány- és helyi szervek, szaktársulatok stb.) tárgyban tett intézkedései. E szer­vek az agrárfelsőoktatás irányítását jogi normatívakkal és egyedi aktusokkal fejtik ki. Mindezek révén a tanintézeti testületeket és egyszemélyi vezetőket egyaránt irányították. A szakoktatási hálózatnak, sajátosságainál fogva, a funkcióját segítő kísérleti állomások, tangazdaságok stb. is integráns részei voltak. A felsőoktatásra a kiegyezéseket követően az előzőekben hivatkozott 1848. 19. tc.-et folytatólag irányadónak tekintették. E törvény szűkszavú — az akkori egyetlen egyetem­re vonatkozó — rendelkezése az agrárfelsőoktatásra mindössze lehetséges fejlődési távla­tot jelezhetett. Az irányítást az osztrák államszervek a kiegyezésekkel megnyílt korszak­határt is egyes pontokon (a magyaróvári intézet esetében 1869-ig) gyakorlatilag átlépve végezték. Közben a szaktanintézeteket, a hazai miniszteriális kormányzat bevezetéséig, részlegesen a Helytartótanács szervei is irányították. Ez utóbbiak hatásköri esetlegessé­gekkel tetézett történeti létbizonytalanságuk közepette az irányítást ellentmondásosan, néha kezdeményezőén látták el. A levéltári források gondosan célravezető és tanácstala­nul halogató intézkedéseket is példáznak. A keszthelyi tanintézet újjáélesztésében a Hely­tartótanács többször aprólékos figyelmet tanúsított. A debreceni alapításnál viszont — Bencsik István szerint is — felróhatóan késedelmeskedett; a kassai kezdeményezést sem realizálja. Igaz, hogy a Georgikon utódánál fél évszázados hagyománnyal számolhattak, a debreceni és a kassai indulás pedig helyi előzmények híján volt. Kényes ügyeket, mint az állatorvosi intézetben a „kétfejű sas"-os címer eltávolítása vagy a magyar államjelvények hivatalos használata, a Helytartótanács csupán szóbelileg közvetített. Kancelláriai közbe­avatkozásokkal is összekuszált irányítási módszerek a központi rendelkezések hitelét és bizonyságerejét gyöngítették. 188 A keszthelyi tanintézet felállítása érdekében a Helytartótanács már 1864-ben konkrét irányító lépéseket tett. Köztük Pécsy Ferenc aláírásával a 93.796. sz. okmány Péterffy József igazgatót kinevezésekor tüzetes instrukciókkal látta el. Ez az útmutatás tanrend kidolgozását, valamint „kellőleg megfelelő könyvtár, museum, s vegyészeti műhely mel­lőzhetetlen" szervezését írta elő. Nem telik el azonban egy év sem, amikor 1865. szeptem­ber 26-án újabb helytartótanácsi leirat a biztatást erősen visszafogja. Sennyey Pál tárnok­mester a 72.774. sz. ügyiratban arra figyelmeztet, hogy ,fl vegytani műhely, vagy a muse­um és könyvtár is ... csak a legszükségesebb s egyelőre legelkerülhetetlenebb taneszközök­re" terjedjen ki. (Kiemelés az eredetiben.) Mindamellett párhuzamosan a tanrend és az ok­tatás részkérdéseit illetően fontos serkentő irányelvek születnek. 189 712

Next

/
Thumbnails
Contents