Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

Az itt adatolt körülmények rávilágítanak az agrártanintézetek gyakran kárhoztatott felfuttatásának megkerülhetetlen oktatáspolitikai okaira is. Kétségtelen, hogy az akadémiai minősítés leginkább a kassai intézet esetében kényszerlépéses tett volt. A rangemelést a többiekkel együtt 1906-ban kapta meg, amikor a Kassai Gazdasági Akadémia névvel ruházták fel. Az esemény nem váltott ki, mint tudjuk, egyértelmű tetszést, sőt Zalka Zsigmond ottani igazgató borúlátó mérleget von. Szerinte az átszervezés csupán az akadémiák szervezeti szabályzatának kidolgozásából, a tananyag némi kibővítéséből és az új elnevezés megadásából állott. A kassai akadémia megszüntetése is olykor szóba került, későbbi pályáját ismételten az országterület változások alakítják.

182 Ezúttal végül a budapesti kertészeti tanintézet fejlődésével kell foglalkozni, amely az akadémiai, illetőleg főiskolai szintre vezető utat időszakunkban alapozza meg. A társintézetek mögött ugyan méltánytalanul jóidéig háttérbe szorult. Sajátos sorsában a kezdet évszázados fordulójáról sem lehetett illően megemlékezni. Az ismert 1853-as indulásról Rapaics Rajmund 1953-ban rövid beszámolót írhatott.

183 Csupán egy évtized múltán (1963) jelentek meg Somos András tollából visszapillantások „A magyar kertészeti oktatás száz éve" stb. címekkel. De az egy évszázados jubileumot ekkor már valójában tíz évvel meghaladták. A mesterkélt kerekítés motivációja, hogy a pesti Terézvárosból Budára 1859-60-ban áttelepült intézet első növendékeit 1863-ban bocsátotta ki. Ezek az ünneprontó torzulások természetesen nem a szerzők terhére esnek.

184 A kertészeti oktatás, ha szűkös körülmények között is, sokrétű szakmai háttérbe ágyazódott. Egyebek mellett az új francia gyümölcs- és dísznövénytermesztési iskola hazai adaptálásán GÜlemot György Lajos eredményesen dolgozik. A tanintézet átmeneti anyagi válságából az OMGE-től 1881-ben állami kezelésbe került. Közben újabb rokonintézetek (az érdiószegi, tapolcai - 1870-es, a mérgesi, nagyenyedi, pozsonyi - 1880-as, a munkácsi, pécsi, egri 1890-es évek) zárkóztak fel. Az arborétumot 1893-tól telepítik, a törzsgyümölcsös Budaörs-Kamaraerdőn 1898-ban létesült. De a fejlett belga genti kertészeti intézet példáját nem követhették, főleg a versaillesi, vilvordi szerényebb minták módosított változatait valósították meg. Az osztrák kremsi, klostenburgi stb. rokonintézetek sem voltak magasabb fokon.

185 Folytatólag Molnár István igazgatót a földművelésügyi miniszter 1892-ben megbízta „a kertészeti szakoktatás országos hálózati tervének elkészítésére, továbbá egy kertészeti tanintézet létesítésére." Ennek alapján a Kertészeti Tanintézet 1894-ben, mint „a legfelsőbb magyar kertészeti iskola" alakul meg. Somos András szerint a „Kertészeti Tanintézet létrehozásával tovább bővült a kertészképzés országos hálózata. Ezzel intézményesen is kialakult az alsó-, középfokú kertészképzés mellett a felsőfokú k

ertészeti iskolatípus hazánkban." (Kiemelés az eredetiben) A felsőfokú jelző ugyan itt még a későbbi megvalósulás előlegezése. Fontos szerepet játszik az intézet fejlesztésében Mohácsy Mátyás szakértelme, aki 1912-től oktatója és majdan az első hazai Agrártudományi Egyetem harmadik rektora lett.

186 Az intézet az akadémiai szintet ténylegesen, a mértékadó szakirodalmi értékelések szerint, korszakunk zárultával az 1910-es években éri el. Ezt tetemes késéssel (1939) legalizálják, de a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola úiabb fél évtizeden belül viszonylag gyorsan létrejött. Innen pedig fejlődése, most már hamarosan, a nagy agráregyetemi fakultás és végül az önálló többkarú egyetemhez vezet.

187 711