Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

kultusz) és a rokonintézeti kapcsolatban a budapesti műegyetem közbeavatkozását váltotta ki. A kérdés az akadémia tanári testületét erősen megbolygatta: a vitákban 8:7, 10:5 szavazatarányok stb. születtek. A döntéshez 1876-ban a műegyetemi tanárok szakvéleményét vonták be. Az államvizsga szabályzat (1876, 1877, 1878) maradandó alkotásnak bizonyult. Ezekben az években szilárdult meg az igazgatóválasztás nemrég bevezetett intézménye is. Az 1876-os tanrend alapján az erdészeti és az erdőmémöki képzés bifurkációja szintén megerősödik, az előbbi 3, míg a másik 4 éves tartamú volt. Fordulatot hozott az is, hogy egyidejűleg (1877) a műegyetemen az erdészeti tárgykör előadásait beszüntették.

157 A tanrendet később (1883, 90-es évek) módosítják, illetőleg több ilyen terv készült. Jelentős esemény az 1890-es évek elején az intézet új otthonának felépítése és használatba vétele. Az erdészeti kísérletügyet szervezik, a növénykertet fejlesztik stb. A gyakorlati oktatást az akadémia kisbelyei erdőgazdasága szolgálta. Az erdészeti kísérleti állomás 1899-től kezdett működni.

158 Nem volt azonban a Selmecbányái erdészképzés hiánytalan, sem a kutató és oktatómunka felhőtlen. A pénzügyminiszter az igazgatóválasztást 1892-ben „egyelőre elhalasztandónak" ítélte és a felügyeleti megbízáshoz folyamodott. Ez ellen az akadémia tanácsa tiltakozott és a választási elv helyreállítását kérte. A másik probléma az erdészoktatásnak a bányászatihoz való alárendelt viszonyából, a tényleges paritás hiányából származott.

159 Ez a szakmai-tudomány ági feszültség jelezte, hogy az erdészeti tárgykör az agrártanintézetek hálózatához való egyértelmű kötésével természetesebb helyet kapna. Korszakunk záróhatárához közeledve a Selmecbányái erdészoktatás újabb sikereket ért el. Saját tanárain kívül hatottak munkájára Divald (Erdődi) Adolf kétnyelvű erdészeti műszótáraival és más írásaival, s méginkább Bedő Albert a szakág oktatásának szervezeti elkülönítésére vonatkozó kiérlelt koncepciójával stb. Utóbb a szakirodalom hangsúlyozta az oktatás kétágúságában az erdőmérnökképzés jelentőségét, amely műszaki ismereteket is közvetített.

160 A további átszervezés során 1904-tŐl az intézet a m. kir. Bányászati és Erdőmérnöki Főiskola hivatalos nevet viselte. Ettől számítva az erdészeti és az erdőmérnöki tanfolyamok összevonásával (a bányászati és a kohászati mellett) 4 tanévi beosztással egységes erdőmérnöki fakultás létezett. Hányatott sorsában kiépült gazdag szakkönyvtárának eredetét 1735-re vezeti vissza. Az első világháborús impériumváltozás nyomán Sopronban megtelepedett intézetet hamarosan (1934) más agrárintézetekkel (állatorvosképzés stb.) együtt és analóg osztály szervezetként a műegyetembe olvasztják be.

161 így az erdőmérnökképzés átszervezésével (1904) az akadémiai fokról főiskola szintjére, az állatorvosképzés főiskolai kereteinek megteremtése (1899) után alig fél évtizeddel, az ország második tanintézete jutott el. Mindkét előrelépés a korszak tudományosan és pedagógiailag megalapozott, valamint a szakemberszükséglet szempontjából indokolt adománya volt. Ugyanebben az időben a Magyaróvári Akadémia a budapesti állatorvosi vagy a Selmecbányái erdészeti főiskolákhoz fogható szervezeti fejlődést nem tudott kivívni. De ez a kedvezőtlen jelenség inkább az 1874-ben történt kormányzati elismerés továbbvitelének tanácstalanságából és nem saját adottságaiból fakadt. A magyaróvári akadémia szintemel706