Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

kedése nemhogy megrekedt, hanem az egykor alacsonyabb fokozatú állatorvosi intézet utolérte (1890) és a Selmecbányáival együtt további lépcsővel (1899 ill. 1904) meg is haladták. Meg kellett elégednie azzal, hogy néhány rokonintézet (keszthelyi, debreceni, kassai stb.) előrelépésének modellje legyen, amelyek a XX. század első évtizedében hozzá formailag felzárkóztak. A magyaróvári akadémia valóságos szakmai súlyával arányos szervezettségének és autonóm helyzetének alakítása érdekében lépéseket tett. Ennek egyik jele a tanári testület javaslata 1879-ben az igazgatói tisztnek, a főhatósági kinevezési elv helyett, a tanárok saját soraikból választással leendő betöltésére. Az évenkénti újraválasztás rendjének intézményesítését a bécsi és a Selmecbányái rokonintézetek gyakorlatára hivatkozással kérték. Igényük tudományos és morális aranyfedezetét az oktatók alkotómunkája képviselte, akiket a szakközvélemény a ,,nagy tanárok" kollektív rangjával maradandóan kitüntetett. Erőteljes szervező munkát folytatnak Linhart, Újhelyi, Cserháti a kísérleti állomások (növénykórtani, növénytermelési, állatgyógyászati) felállítására, amelyek később önállósodnak. A minisztérium vizsgaküldötte (Liebermann) a vegytani feleletekről megállapította, hogy a szorgalmas hallgatók az egyetemi nívót ütik meg. A tárgyi nehézségek elhárításáért és az oktatás korszerűsítéséért 1891-ben a tanári kar a főhatósághoz újabb memorandumot terjesztett elő.

162 A magyaróvári akadémia vitathatatlan tekintélyt élvez és kezdeményező szerepet tölt be. Ezt tükrözi egyebek között a gazdasági tanácsadó bizottság megszervezése, amely egyes bírósági peres ügyek, laborvizsgálatok stb. kivételével sokirányú (pl. üzemtervek, fajtakiválasztások, gépberendezések) gyakorlati szakvéleményeket adott. Ugyanakkor primus inter pares szerepében a kassai, a keszthelyi és a kolozsmonostori hasonló tanácsadást is propagálja. A rokonintézetek szervezeti emancipációja után 1909-ben az ország területét az öt akadémia" tanácsadó bizottságai illetékességében regionálisan is felosztották.

163 Az évszázados fennállásához közeledő magyaróvári akadémia sokéves küzdelmét annyi siker koronázta, hogy 1906-ban három éves tanulmányi időt vezettek be és más korszerűsítő intézkedéseket foganatosítottak. Ennek ellentételeként a keszthelyi, a debreceni, a kolozsmonostori és a kassai intézeteket az általa három évtizede elért akadémiai szintre hozták fel, de neki a magasabb főiskolai fokot nem adták meg. Ráadásul költségvetését, az új akadémiák „arányos" fejlesztése érdekében, érzékenyen mérsékelték. Egyre inkább erősödtek az agrároktatásnak az egyetemekkel való összekötését szorgalmazó törekvések. Az eddig tárgyalt mindhárom agrárintézet kapcsán tehát korszakunkban felerősödtek az egyetemi jellegű továbbfejlesztés tervei. Később is más tudományok képviselői elismerően mondják, hogy „a Műegyetemen a múlt század vége felé a mezőgazdasági és kereskedelmi oktatás ... soha sem szűnt meg egészen, mert még ma is vannak" tanszékeik. Fokozódik a földművelési munkaügyi közigazgatás és egyéb munkaszervezési kérdések tudományos feldolgozása, amelyek magántanári habilitációkhoz vezetnek.

164 A magyaróvári tanári kar Újhelyi Imre vezetésével nagy erőfeszítéseket tesz az egyetemi karszervezet kialakításáért. Megállapítják, hogy nem „célunk a német egyetemek egyszerű másolása .... (kiemelés az eredetiben) amidőn a mezőgazdasági tudományokat egyetemi 707