Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

amelyek majd felsőfokú szervezetet öltenek. Ezúttal az alacsonyabb szinten maradt agráriskolákkal egyáltalán nem foglalkozunk. Úgyszintén mellőzzük a műegyetemi agrártárgyú (mezőgazdasági géptan, kémia stb. tanszékek) oktatás követését, jóllehet ez időszakunkban tovább folyt.

153 Így tehát a századforduló tájáig, illetőleg e század első évtizedéig haladva mindössze nyolc agrártanintézet áttekintésére térünk ki. Közülük szembetűnő fejlődés az állatorvosképzés szervezeti felépítésében megy végbe. Az újabb időszakba 1875-től az oktatási egység M. kir. Állatorvosi Tanintézet néven lépett át. Ebből rövid időn belül 1890-ben az Állatorvosi Akadémia szervezete bontakozik ki. A századforduló előestéjén pedig az intézetet 1899-től Állatorvosi Főiskola rangjára emelik. Ezzel a ténnyel az egyetemi fokra való átfejlesztés küszöbéhez érkeztek, ami 1933/34-ben formálisan is bekövetkezett. A főiskolai szint elérésének alapköveit eredményes tudományszervező, oktató és kutató tevékenységgel rakták le. Korszakunk kezdetén 1876-tól a tanintézetet Tormay Béla igazgatja, tanárokként a már többször említett Zlamál Vilmos (1881-ben vonul nyugdíjba), majd Azary Ákos és később a tudományos iskolaalapító Hutyra Ferenc (1886, ill. 1888-tól) működnek. A szakmai munka anyagi hátterét ebben az időben nagyarányú beruházás támasztja alá. E felívelésbe az egy évszázados (1887) fennállás jubileuma harmonikusan illeszkedett bele, míg rendeltetésének távlatait az 1888. VII. te. az állategészségügy szabályozásával is szélesítette. Közben az akadémiai jelleg 1890-ben történt de jure megállapítása szintén tényleges szerepe és szervezeti formájának összhangját erősíti. Ez a megalapozott színvonal emelés számos jótékony következménynyel járt, amelyeket Kotlán kötetei részleteznek. Az állatorvosi akadémia egyben a magyaróvári akadémia és a keszthelyi, debreceni stb. tanintézetek szakmai hitelét is növelte. Ugyanis ezek tantárgyait az átiratkozó hallgatóknak meghatározott terjedelemben beszámította s az állatorvosi képesítést a gazdászok megszerezhették. Mindez mértéktartóan felvethetővé tette az egyetemi fokozat irányába való továbblépést.

154 Időszakunk lezárultáig a fejlődés csúcspontja az állatorvosképzés főiskolai szervezetének megteremtése volt. A főiskola élére az uralkodó 1899-ben rektort nevezett ki. Fontos változás még, hogy az 1905-ös VIII. (budapesti) nemzetközi állatorvoskongresszus hatására is, 1906-tól doktoravatási jogot kapott. Ezért fájlalják később (1934) a műegyetemmel történt fúziót, amikor a századfordulótól önálló állatorvosi főiskola még kari státust sem ért el, hanem karszervezetben csupán egyik osztály lehetett.

155 Az intézet tudósai, mint Marék József túlzás nélkül világhírt szereztek, egyes eredményeket fél évszázad múltán a többi között a Cancer Research aktuálisan felidézve külön méltatta. Ugyancsak tőle erednek más szakterület (gazdaságtörténet) tudósáért való önzetlen felelősségű intervenciók is. Emberi tartása az MTA főtitkára révén kritikus időben elhamarkodott intézkedést korrigált.

156 Valamennyi egykorú agrártanintézet számára — mutatis mutandis — meghúzható korszakhatáron a Selmecbányái erdészképzés az 1875/76. tanévben készült új tanrend vértezetében lépett át. Kidolgozása és hatályba léptetése nagyobb horderejű volt, mint ahogyan a hasonló „rendszabályok" bevezetése lenni szokott. Ügye az akadémia belső életében elvi éllel merült fel s a felső irányítás vonalán három tárca (pénzügy, földművelésügy, 705