Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

Később az agrárfelsőoktatásban a^többkarú szervezetek szaporodnak és belső felépítésük tovább tagozódik.

130 Második alapváltozatként az agrároktatás története az „idegen" egyetemszervezetekbe való tagozás példáit is feljegyezte. így az állatorvosképzés a prágai egyetemen a XIX. század folyamán quasi fakultásként működik. Két irányzat ütközött: egyik önállósításért, másik az egyetemszervezetben maradásért küzd. Ebben a keretben az első cseh tanár (Theodor Kasparek) 1898-ban lépett fel. Az erdészoktatás a zágrábi egyetem kebelébe, bölcsészkari alárendeltségben, a tárgyalt időszak második felében (1897) ment át. A képzési idő 1907-től három évről négyre emelkedik. A körösi mezőgazdasági tanintézet 1902-ben még önálló szervezetben jut magasabb fokra. De nemsokára (1919) mindkettőt gazdasági-erdészeti karként (osztályokra tagozódással) a horvát egyetembe integrálják, míg később ismét különválva ugyanott a medicinával, jogászattal stb. társfakultások lesznek. A rigai közgazdasági egyetem hat osztálya között mezőgazdasági is van. A zürichi műegyetem mezőgazdasági és erdészeti karokat ölelt fel. A milánói agrárszakoktatás (állatorvosi, mezőgazdasági) az ottani többkarú egyetemhez csatlakozik. Jeleztük az előző fejezetekben, hogy a louvaini egyetem mindkét nyelvű (francia, dutch) szervezetében az agrárkarok (eredetük 1878-ra nyúlik vissza) végül helyet kaptak. Az utrechti egyetem karai között állatorvosit is, a szófiai és a szaloniki egyetemen pedig mezőgazdasági, állatorvosi és erdészeti fakultásokat szerveznek. Az amerikai Maine-i egyetemen más fakultások mellett agrárképzés, míg a minnesotain a többiekkel együtt mezőgazdasági, erdészeti és állatorvosi szakoktatás szintén folyik.

131 Korszakunkban a harmadik oktatásszervezeti kategóriát a különálló egykarú agrártanintézetek képviselték, amelyek az egyetemek fent bemutatott mindkét típusán kívül helyezkedtek el. Ezekhez többi között az 1828-ban alapított stockholmi Skogshögskolan (erdészeti tanintézet) sorolt. A tartui állatorvosképzés önálló szervezetben 1848, illetőleg 1873-tól működött. Az időszak derekán a krakkói agrártanintézet 1890-ben jön létre és huzamosan különálló szervezetben dolgozik (szakfakultásként 1923-tól a Jagelló Egyetembe olvad be, majd onnan kiválik és többkarú felépítése lesz). A harkovi V.V. Dokucsajev intézet elődjei szintén egykarúak voltak, amely formát folytatólag megőrizte. A belorusz Gorü-Gorki-i állami agrárakadémia és ugyanitt a „Sztarü park" a szakműveltség terjesztésének igényeit elégítették ki. Az előbbi intézet az 1870-es évektől mezőgazdasági gépészeti oktatást is folytat, azután (1920-tól) többkarúvá (mezőgazdaság, erdészet, melioráció stb.) válik.

132 Ugyancsak egykarú szervezetben indul a belga gembloux-i agrártanintézet is, miközben a századforduló táján (1897) bizonyos szakosítást hajtanak végre. Belgiumban a hivatalosan önálló fakultás elnevezéssel más egyetemi szintű formációkat (pl. Faculté polytechnique de Mons 1837-től) szélesebb körben létesítettek. Az egyetemi jelleget nyert párizsi institut nationale agronomique (école superieure de l'agriculture) 1876-ban nyílt meg. Különállóak még a hannoveri Tierarztliche Hochschule (1778, 1913-tól egyetemi státus), a wageningeni Landbouwhogeschool (1918), az uppsalai mezőgazdasági, valamint állatorvosi tanintézetek. Egyetemen kívüli szervezetben élt az 1881-ben keletkezett lvovi állatorvosi tanintézet, amely a századforduló küszöbén akadémiai rangra emelkedik. Bukarest szomszédságában a herestraui scola centrale de agricultur din Roma698