Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása: III. folytatás / 695–725. o.

Pecze Ferenc A HAZAI AGRÁRFELSÖOKTATÁSI HÁLÖZAT KIALAKULÁSA (HL folytatás) VI. A TANINTÉZETEK FEJLESZTÉSÉNEK TÖREKVÉSEI (1875/76 és 191<^es évek) 15. Külföldi agrártanintézetek. Előző fejezeteink az agrárszakképzés hazai és külföldi intézeteit a múlt század utolsó negyedének nyitányáig tekintették át. A szakterület tárgyköreinek önállósult felsőoktatási szervezetei erre az időre számos országban meghonosodtak. A tudományok fokozatos differenciálódása, jóllehet korántsem egyenletesen, a tanintézetek szaporítására és korszerűsítésére is serkentően hatott. A kezdeti bizonytalanság és eseti visszaesések után létjogosultságukat egészében nem vitatják és többnyire szervezetileg elkülönített keretekben fejlődnek. Mindennek látszólagos paradoxonja, valójában egyenes következménye, hogy az agrárfelsőoktatás jellegének és rendeltetésének pontos meghatározásával viszont a szakirodalom bőségesen foglalkozik. Egyúttal a tanintézetek belső szervezetében és központi irányításában számottevő változások mennek végbe. Esetenként az államhatárokat átívelő intézetközi kapcsolatokban tudósáramlások és tapasztalatcserék is előfordultak. Az agrártanintézetek világszerte lejátszódó sokasodásával és gyarapodásával azonban köztük egyre több különbözőség keletkezett.

119 Korábban az alapítási kísérleteknél, amint fentebb rámutattunk, mind a hohenheimi, mind a magyaróvári, a Selmecbányái, az alforti és egyéb intézetek példájára a követés szándékával is hivatkoztak. A kolozsmonostori agrárintézetet részben bajorországi modellhez igazítják. Az eredetileg összbirodalmi rendeltetésű és később erdészeti karát is kifejlesztő bányaakadémiánk a párizsi école polytechnique mintájául szolgált, stb. Ezekkel a készségekkel szemben a századforduló táján Károly Rezső, Linhart György és mások hosszú európai tanulmányutakról kevés közvetlenül hasznosítható tapasztalattal térnek vissza. Előbbi megállapítja, hogy a német agrárakadémiák rendre megszűntek vagy gyökeresen átalakultak. Utóbbi szerint a külföldi gazdasági főiskolák közül a jogos követelményeknek egy sem felel meg és ezért ... tekintve a mi viszonyainkat, egy sem állítható" példaképnek. Hozzáfűzi, hogy ,/i magyar gazdasági főiskola nem szervezhető" német, osztrák, francia vagy svájci módon. Az összkép mégsem az agrárfelsőoktatás általános, hanem meghatározott formáinak válságát tükrözte. A hazai szakképzést is külföldön, mint már részleteztük, többször elismerően (J. Kar, G. Pinet, M. Vávra, J. Sidak) és néha fenntartással (M. Vyskot, Dyk) értékelték. Újabb gyűjteményes kötet (0. Neuíoh, W. Rüegg szerk.) Die Universitaten in der Hochschulorganisation der Donau-Monarchie 1850 bis 1914 c. és más tanulmányai a magyar felsőoktatást hézagosan adatolják. Az egy695