Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Mezey Barna: A Tabula Regni Judiciaria működése, 1708–1709 / 669–683. o.

c) alkalmazkodjanak mind az ónodi országgyűlés rendelvényeihez", d) mind pedig ,#z ország jóváhagyott és elfogadott egyéb törvényeikhez"

51

. Az ítélet formáját tekintve lényeges garanciális rendelkezés volt, hogy a döntéseket mindig „elégséges deckratióval és világositással" kellett ellátni és kihirdetni. A perdíjakat a Tábla állapította meg (úgynevezett cikkelyes díj). A díjat a bírák kapták meg oly módon, hogy a felét szétosztották az eljáró assessorok között, másik felét pedig a praesesnek és a nótáriusnak adták, kétharmad - egyharmad arányban. Perorvoslatok A perorvoslati szak leglényegesebb változása a fellebbezés útjának módosulása; a Törvények Táblája — ahogyan érzékeltetni próbáltuk — a Királyi Tábla helyébe lépett. Minthogy vegyesfokú bíróság volt, előtte elsőfokon is indulhatott eljárás. Viszont nem hoztak létre olyan felsőbíróságot, amely kizárólagos fellebbviteli fórumként a Hétszemélyes Táblának felelt volna meg. Áthidaló megoldásként a szenátus és a fejedelem kapta meg hatáskörét, tehát ők szerepeltek legfelsőbb bíróságként. Távollétében a fejedelmet Bercsényi helyettesítette. A rendelkezések ki nem mondott célja volt az ügyeknek a szenátus, mint tanács elé vitele, kissé háttérbe szorítva ezzel a fejedelem jelentőségét. Határozottabban, megfogalmazottabban tűnik ez ki az Erdélyre vonatkozó marosvásárhelyi XI. törvénycikkből: „ ... apellállyák a törvént, mint summus iustitiarius elejben, melly eö Nagysága elejben appellálandó törvényekben a tanácsy rendek nagyobb részének voxa állyon megh, kik is decretum és articulusok szerént tartozzanak törvént tenni eö Nagyságával együtf'

58 A Tábláról tovább vitt ügyeknek jogszabály korlátját nem szabta, sőt hangsúlyozta, hogy fellebbezhető a Táblán már másodfokon szereplő ügy, csak úgy, mint az elsőfokon indult. így a fejedelem és a szenátus elé másod-vagy harmadfokon kerültek az ügyek. Érvényesült bizonyos birtokvédelem a fellebbezési eljárásban is. >r

Az appellációk, ... azon félnek, mely ekkor a jószágot bírja, annak uraságában bennhagyásával felséges vezérlő fejedelmünk és a szenátus elejben vitessenek" — erősítette meg a sárospataki végzés is

59

, Továbbá, bár erről kifejezetten sehol sem történik említés, logikailag nem zárható ki a fejedelem, mint legfelsőbb fórum kegyelmezési joga. Azzal, hogy ő gyakorolta az államfői jogokat, automatikusan átvette a király kegyelmezési jogát is,

60 ami jelentette a legsúlyosabb büntetésekkel sújtottak elleni eljárás megszüntetését, vagy a büntetés megváltoztatását. Ez alól — mint a királynál is — kivétel volt néhány olyan eset, ami a „szándékos és előre eltökélt" emberölés; a földesúr ellen, annak alattvalója által elkövetett gyilkosság vagy a visszaesőként elkövetett súlyos bűncselekmény. (Visszaesésről abban az esetben beszéltek, ha az illető korábban — időbeli megkötés nélkül — valamikor már részesült uralkodói kegyelemben

61

. A végrehajtás Igen nehéz volt kikényszeríteni a háborús viszonyok között az ítéletek végrehajtását. Egy-egy főúr ugyanúgy kiskirálykodott birtokain, mint a régi időkben. Nem példa nélküli, hogy fegyveresei szembeszálltak a végrehajtóval, több esetben sikeresen, hiszen azoknak nagyobb fegyveres erő állt rendelkezésükre. 677