Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

fűzhettek az olaszországi szervezkedéshez és ennek egyik láncszeme volt Kossuth is. A ma­gyar ügy olaszországi képviselete gazdátlan volt és az ottani kormánnyal való kapcsolat a felborulás szélén állott. Személyesen kívánta kézbe venni az összekuszálódott szervez­kedési szálakat azzal, hogy tartózkodási helyét átteszi Olaszországba. A házát eladta, könyveit, hatalmas levelezését már feladta Genua felé s mint írta „én sátoros-cigány módra kustorogtam hetes bérszobámban családommal" , . 44 A per azonban helyhez kö­tötte. 1859 óta képtelen volt keresethez jutni Angliában. Nem bírta eltartani családját. Mindezek tetejében március 31-én, Brüsszelből Jósika Miklós barátjától döbbenetes tar­talmú táviratot, majd április 1-i kelettel kusza írású levelet kapott, amelyben a leghite­lesebb kézből tudta meg, hogy az osztrák kormány három gyilkost expediált Londonba „egyenesen azért, hogy Téged megöljenek". Kéri, legyen végtelen óvatos abban, hogy kik keresik fel otthonában. 45 Nem lepte meg a merényletterv híre. Ismerte a politika kulisszatitkainak számtalan fordulatát. A nem alaptalan figyelmeztetés ellenére kevéssé aggasztotta az értesítés, és sokkal inkább meghatotta a környezetéhez tartozók aggodalma. A nagy terv érdekében vállalt felelősségérzete tükröződik április 6-án Klapkának írt soraiban: ,A bankjegyper 15-én kerül tárgyalásra. Addig ki kell tartanom. Ez nemcsak becsületbeli kötelesség, hanem előnyös hazánkra is ...". Kossuth eltávozási szándéka nem maradt titokban. Az egyik legtekintélyesebb napilap nyilatkozatából tudjuk, hogy elköltözésének valódi indítékát megfejtették. „Sajnálattal értjük ... hogy Kossuth úr el­határozta, lerázza saruja talpáról ezen ország földjének porát ... kormány, rendőrség, közigazgatás, még Anglia intézményei is összeesküdtek, bántalmakkal, sérelmekkel hal­mozták el ... A bíró ahelyett, hogy kötelesség szerint rögtön igazságot szolgáltatna, csak­nem egész hónapi időt enged a zaklatónak, hogy fondorkodásait rendezhesse ... pirulva valljuk be, hogy Kossuth úrnak ezer oka van égni a vágytól, hogy Anglia porát saruitól mihamarább lerázhassa" , . 46 Olaszországba való utazásánál nem volt határozott helység kijelölve s ezt megírta Ludgivhnak is: ,fla nem is megyek egyenest Turinba, (hol szállást kapni most lehetetlen), mindenesetre közel Turinhoz leszek olasz földön"'. 47 Kossuth londoni emigráns környezetéből néhány olyan barátot választott ki, akik ön­zetlenül, töretlen hűséggel hajtották végre a diplomáciai műveleteket. Egyszóval részt vettek, egybeforrtak magánéletével is. Ezek közül Tanárky fogalmazta meg szerepkörü­ket, „titoknoki foglalkozásnak" nevezte a saját és a többiek működését. 48 A munkála­tokban tevékeny szerepet vitt a szerb származású, egykori igazságügy miniszter, Vu­kovics Sebő. Mivel a perrel kapcsolatosan az ügyvédek amúgy sem kaphattak több eliga­zítást, felruházta a perrel összefüggő további intézkedések jogával, hatáskörével. S ettől kezdve Vukovics feljegyzéseket készített a perre vonatkozólag. 49 Az ítélet másodfokon A párizsi Bibliotheque Nationale kéziratgyűjteménye őriz egy ismeretlennek címzett Kossuth levelet, amely a fellebbezés esetleges negatív kimenetelének sejtését tartalmazza: 648

Next

/
Thumbnails
Contents