Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

zását. Azonban a Kossuth által tervezett pénzjegyek nem másolatai valamilyen külföldi bankjegynek. A kiadásra tervezett pénzjegyek semmi létező jegynek nem utánzatai. Kossuth óvatosságát, politikai előrelátását elébe helyezte a jogtudósok pozitív tanácsainak, mert feltételezte, hogy az angol kormány előzékenységgel viseltetik a bécsi udvar iránt. Meghiúsíthatnák annak nyomatását, tehát a „balesély ellen csak a gyorsaság óvhat" jelszóval, amint tudomást szerzett az olasz kormány pénzösszege kiutalásáról, azonnal hozzáfogott a nyomatás megrendeléséhez. 1.sz. ábra Az olasz kormány a turini egyezség szerint a félmillió franknyi összegből átutaltatta a bankjegynyomás összegének egy részét. Így csak a szükséges összeg fele állt rendelkezésére. Az összeget már elköltötte a szerződés megkötésekor, a lemezek és a speciális papír megrendelésekor. Az olasz kapcsolatok intézésével megbízott Pulszkynak egymás után menesztette sürgető leveleit a második pénzkészlet előteremtésére. Egyebek között írta: „ ... a papír (4375 rizsmaj mind készen van, a gyámok nem akarja tovább tartani, ... a bankómustrák pedig már autógraphommal ellátva készek 4 hét óta, s a nyomatost pénz hiány miatt nem kezdhetjük - azt nem mondhatom meg, hogy miért nincs pénzünk s így személyes solvibilitásom esik gyanúba, s az egész bankó ügy titka veszélyben forog".

n Végül december 14-én Kossuth azt írhatta Pulszkynak „hétfőn remélem prés alá kerülnek a bankjegyek".

n Kossuth joggal türelmetlenkedett, mert több hónapos késés miatt kockán forgott a nyomatás sikere. Mint látni fogjuk, aggodalma valóban nem volt alaptalan. 638