Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

A pénzhiány zavarát növelte egy előre nem látott tetemes költség felbukkanása. A már tornyosuló, kész ívnyomatok elhelyezésére nem volt hely a nyomdában. Egymásra rakva 1200 láb magasságot képeztek.

13 Kossuth ezeket néhány hívével személyesen csomagolta, hogy egy semleges helyre szállíthassa. Ennek költségeire azonban már nem volt fedezete. Az olasz kölcsönből megszerzett fegyverek és a már elkészített bankók tárolását támaszpont felállításával kívánta megoldani. Legalkalmasabbnak vélte Ancona várának erre a célra kiszemelt szárnyát, ahol azokat megfelelő őrizettel és biztonságban raktározhatnák a felhasználásig. Mint ismeretes 15.000 darab fegyvernek hajón való szállítása árulás útján kudarcba fulladt, mert a hajót a bécsi udvar kívánságára a török hatóságok lefoglalták. Ezt nevezte Kossuth a függetlenségi harc első csapásának. A pénzjegyek nyomatása Kossuth a pénzjegynyomatás szerződését már az első átutalt pénzrészlet birtokában kötötte meg Day és Fia londoni nyomdai céggel. A szerződés a papírvételre, a metszetek készítésére és a nyomtatásra szólt. 8000 fontért (200.000 frank) a cég kötelezte magát 22 millió pénzjegy nyomatására és pedig 16 millió 1 forintos 3,5 millió 2 forintos 2,5 millió 5 forintos elkészítésére. A 4375 rizsma, és a mintegy 2 millió ív papír beszerzéséről a nyomda gondoskodott, de Kossuth fizette ki ezek értékét a megrendeléskor. Egy íven 16 példány fért el. Valamennyi címlet összértéke 35 millió 500.000 forintot jelentett volna, ha az egész elkészül. A több hónapos késéssel megszerzett második pénzrészlet miatt tekintélyes lemaradással indult meg a munka. Külön figyelmet érdemel a megrendelt papír és annak vízjele. Több dolog mutatja, hogy a papírt Sámuel Leyh Sotheby gyárthatta. Vele a Day nyomda állandó összeköttetésben, üzleti kapcsolatban volt. A pénzügyi elszámolást Kossuth megbízottja, Croskey végezte. Ebben az időben változott meg a hagyományos merített papír kézi előállításának módszere a tömeggyártás miatt, aminek technikája éppen Angliából terjedt el. Vajon melyik papírtípust rendelhette meg Kossuth? Erre nincsen írásbeli adatunk. A felelet azért nehéz, mert a két gyártású papírt még a szakemberek sem tudják megkülönböztetni.

14 Következtetni lehet azonban néhány mellékkörülményből. A merített papírnak a malmokban vaíó előállítása drágább volt az új gyári készítménynél. Kossuth takarékossági lépései tehát az utóbbi papír megrendelését teszik elfogadhatóbbá. Továbbá Pulszkynak írt levelében a .gyáros", majd a ,gyámok" fogalmakat használja, ami semmi esetre sem lehet használatos a hagyományos papírkészítőkre. Minden bizonnyal az akkor virágzásnak induló tömeges papírgyártásnak jelzésére szolgáltak.

15 Akkoriban a papírt gyártó malmok cégjelzésére szolgált a vízjel. Kossuth ezt a módszert kívánta felhasználni a bankók esetleges hamisításának megakadályozására, továbbá eszméinek politikai tartalommal való hirdetésére. A szokásos papírvédjelt felhasználta a 639