Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Ambrus Béla: Kossuth Lajos londoni bankópere, 1861–1862 / 635–656. o.

ADATTAR Ambrus Béla KOSSUTH LAJOS LONDONI BANKÖPERE 1861-1862 Kossuth a hazai talajtól elszakadva, a számkivetés nincstelenségében, a létfenntartó erőfeszítéseken túl kereste azokat a gazdasági erőforrásokat, amelyek igénybevételével újult lendülettel folytatni kívánta a nemzeti függetlenségért vívott harcot, az 1848-as eszmék valóraváltását. Nehéz felsorolni Kossuth lelki beállítottságának azokat a tényezőit, amelyek elemi erővel ösztönözték a magyar ügy újrakezdésére. Ennek az álomnak megvalósításáért járta végig az Amerikai Egyesült Államok földjét, hogy előteremtse azt a kölcsönt, amelyikkel fegyvert szerezhet a függetlenségi háború újrakezdéséhez. Amikor a magyar ügy 1850—1853 között árulás miatt elbukott, más módszerhez folyamodott annak folytatására. Nemzetközi összefogással, a magyar függetlenségi eszme olasz szövetséghez való kapcsolásával remélte az újrakezdést. A szervezkedés homlokterében a többször is megkísérelt „pénzcsinálás" művelete állt. Az egyik volt, amikor az olasz forradalmi kormány anyagi segítségével kívánta előteremteni azt a gazdasági biztosítékot, amelynek egyik láncszeme lett volna a hazai bevonuláshoz szükséges bankókészítés. Ennek előfeltételeit kívánta biztosítani a Nemzeti Igazgatóság működésével, amikor előteremtette a bankónyomatás költségeit. Cavour tanácsára és kívánságára Londonban kísérelte meg a forintok előállítását. A korának leghatalmasabb nemzetközi politikai botrányává fajult londoni per lényege az volt, hogy, mivel diplomáciai vonalon Ferenc József nem tudta elérni a bankók gyártásának betiltását, elkobzását, magánpert indított Kossuth ellen. Ennek a pernek összefüggéseit eddig csak Kossuth visszaemlékezéseiből ismertük, amely részletektől mentesen foglalta össze annak menetét, módszerét és kudarcát. Tömör vonalvezetésében hiányolható a nem egyszer nélkülözhetetlen mellékkörülmények döntő, előkészítő, befolyásoló, kritikus szerepe, amelynek ismeretében plasztikusabban mutatkoznának az indítékok, az események okozati láncolatai. Megmaradt periratai

1

, továbbá az osztrák kabinet eddig ismeretlen, a perrel kapcsolatos eredeti fogalmazványai, diplomáciai postájának irattári töredékei

2 egymással szembeállítva, egymást kiegészítve domborítják ki az abszolutizmus válogatás nélküli fegyvereinek alkalmazását, továbbá kitűnően érvényesül Kossuth nem csupán ügyvédi rátermettsége, hanem emberi nagyságának értéke, amikor a koldusszegény emigrálttal kényszerült szembeszállni Európa leghatalmasabb császára, hogy féltékenyen védje jogtalan, veszélyben forgó hatalmát. Meglepően gazdag adatanyagot tartalmaz Kossuth még ki nem adott levelezése, amelynek hézagosságát pótolja a tevékenyen közreműködő emigráns munkatársak levelezése, memoár irodalma, nemkülönben az abszolutizmuskori levéltári anyag. 635