Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Révész Tamás Mihály: A dualista állam sajtórendészete, 1867–1875 / 557–590. o.
lapok fölötti, „politikai tekintetben", őrködés eredményeként figyelt fel 1867-ben az elnöki osztály a „Miletics Szvetozár országgyűlési képviselő ... lapjában foglalt czikkekre". M a Magyarország című újság „dél-keleti viszonyok" felcímmel megjelent közleményére, 3S s a Concordia igazgató czikkeire. 36 1868-ban az elnöki osztály rosszallását már tíz lap is kihívta, köztük oly tekintélyes és nagyhatású orgánum, mint a Hon, a Magyar Polgár, a Zastava, a Magyar Újság, a Federatiunea és a Ludas Matyi. 37 A sajtótermékek tartalmi ellenőrzésének folyamata a következő esztendőkben is dokumentálható. Ennek során figyeltek föl a tárca vezetői és referensei a Slovenski Novini 10. számára. 38 ismételten a Zastavára, mely egyik anyagában az újvidéki városi kapitány pénzsikkasztását ecsetelte, 39 a Tiszavidék című lapra, melynek 17. számában „két sértő czikk"-re is bukkantak 40 , az Anyagi Érdekeink folyóiratra, melyben Murdony Soma „Pártbírálat" címmel írt „izgató czikket" 41 , az Alföld 33. számában közölt két lázító czikkre, illetve a kisperegi választók nevében szerkesztett izgató felhívásra. 42 A belügy sajtófigyelő-szolgálata munkásságát „dicsérte" még ugyanebben az esztendőben a Magyar Polgár egy cikkének,az Albina izgatásának 43 , a Románul az „erdélyi románok magatartását" vizsgáló anyagának, 44 a Hon 81. száma egyik közleményének, a Kronstadter Zeitung „két czikkének" regisztrálása. 45 1870-ben a korábbi esztendőkhöz képest erőteljesen csökkent a tárca politikai felügyelő aktivitása, a mutatókönyv mindössze négy sajtótermék egy-egy cikkét emelte ki, ám ezek sem politikai tartalmuk miatt kerültek bejegyzésre, hanem csupán kisebb jelentőségű eseményeket tettek szóvá. 46 Az 187l-es esztendőben az országos és a helyi lapok kihívónak ítélt cikkei száma újra emelkedő görbét mutatott. Erre utal a Testvériség-Brüderlichkeit" újabb számában foglalt izgatása "-nak 47 , a Szvit című orosz lap „pánszláv irányú politikai izgatásai"-nak 48 regisztrálása. Kiérdemelte a belügy figyelmét az Igazmondó is, amely 13. számában „a bűnügyi vizsgálatok lassú menetéről" cikkezett, 49 az Albina, melyben Francu Ámor zaránd megyei alispán írt figyelemre méltó czikket, Borlea Zsigmond egy „lázítónak" titulált anyagot, 50 valamint az egyébként kormánypárti, s támogatott Győri Közlöny, melynek a „katonai területet sértő czikke" visszavonása iránt is a tárca tette meg a szükséges lépéseket. 51 A vidéki hírlapok politikai felügyeletéhez - mint látni fogjuk — a helyi politikai tényezők is hozzájárultak. A belügyminisztérium csekély apparátusa ugyanis aligha lett volna képes a többszáz kisebb-nagyobb közlönynek szisztematikus ellenőrzésére. A megyei és városi vezetők azonban számos alkalommal siettek a központ segítségére, s jelentéseikkel informálták a tárca vezetését a területükön veszélyesen agitáló, izgató lapok kormányellenes közleményeiről. 52 Az elnöki részleg azonban a törvényhatóságok, városok segítsége ellenére sem érezte magát fölmentve a lapfigyelés feladata alól. A levéltár iratanyaga erre jónéhány példát szolgáltat a következő esztendőkben is. A Kronstadter Zeitung-nak, „a román értekezletre vonatkozó czikke". 53 az Isztok című újság 11. számában a Miatovits által közölt „Az ő felsége körútját sértő czikk" 54 , a Magyar Polgár 1872. év 125. számában Berzencei ellen írt cikk, 55 illetve a West-ungarischer Grenzbote című lapban a „választások alkalmával 561
