Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Leblancné Kelemen Mária: Újabb törekvések a középiskolai történelemoktatás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 547–555. o.

anyagáról, pecsétjéről (alakja, anyaga, szerepe), mint a számukra legfontosabb, legszembetűnőbb sajátosságokról. Ezután padonként végigvittük az előzőleg jellemzett okleveleket. A padsorok között megállva — a magyarázatot szükség szerint megismételve — a tanulóknak módjukban volt a bemutatott oklevelek minden részletét megtekinteni. Ezután szóltunk a középkori vármegyék nemesi közgyűléséről, a közgyűléseknek a közigazgatásban játszott szerepéről, összetételéről, a közgyűléseken vezetett jegyzőkönyvek szerepéről, tárgyáról, nyelvéről, vezetőjéről, a jegyzőkönyvek bekötésének, megőrzésének fontosságáról. Majd a már fentebb említett módszerrel bemutattuk a tanulóknak Nógrád vármegye legrégibb, 1597-es és egy későbbi évből származó jegyzőkönyvét. Bár Mária Terézia uralkodása a gimnáziumok, szakközépiskolák III. osztályában tananyag, az általános iskolai anyagra hivatkozva idéztük fel a Mária Terézia urbáriumáról tanultakat. (Miért adta ki, illetve miért vezettette be Mária Terézia? Mi volt a célja? Milyen munka előzte meg ennek bevezetését? Mi ennek a munkának a levéltárban őrzött emléke?) A már ismert módon néhány urbárium bemutatása következett ezután. A rendhagyó levéltárlátogatás alkalmával egy 1696-ból származó limitatiot mutattunk még be, miután megmagyaráztuk a limitatio fogalmát, létrejöttének körülményeit, szükségességét. Szóltunk a megyében található mesterségekről, mesterekről, a limitatio rovatairól. Fáradozásunk nem volt hiábavaló. Őszinte érdeklődés kísérte munkánkat. Több kérdés hangzott el a tanulók részéről a bemutatott iratokkal kapcsolatban. Mind a négy II. osztályt a jól végzett munka örömével hagytuk el. Rendhagyó, talán mondhatjuk, szabályellenes módon, de mégis megtettük az első lépést annak érdekében, hogy mostoha körülményeink ellenére legalább néhány osztálynak ízelítőt adjunk a levéltárról, az ott őrzött iratok néhány darabjáról. Ugyanezen iskola már említett négy II. osztályában a II. félévben egy rendhagyó, — e sorok írója által tartott — történelem órára került sor. Miután befejezték a tananyagot, megtartották az utolsó anyagrészből (Magyarország 1526-1740 között) az összefoglaló órát, a szaktanárral történt előzetes megállapodás alapján egy helytörténeti órát iktattunk be. A szaktanár két önként vállalkozó tanulót bízott meg azzal a feladattal, hogy tartsanak kiselőadást a Nógrád megye története (896—1849) I. kötetének a Rákócziszabadságharccal foglalkozó fejezetéből (217—227.1.). Á tanulók a Nógrád megye története fejezetei szerint (A Rákóczi szabadságharc kezdete és a nemesség magatartása; A szécsényi országgyűlés; A szécsényi országgyűléstől a kurucok ügyének bukásáig.) osztották meg maguk között a feladatot. A szaktanár előzetesen kiemelte számukra azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeknek alapján készítsék el kiselőadásukat. Az órán a szabadságharc színhelyeit térképen mutatták. A tanulók jegyzeteltek a kiselőadások alatt. A levéltár olyan formában kapcsolódott bele a helytörténeti órába, hogy Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének irataiból néhány darabot, amely a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatos, vittünk magunkkal az órára, s a kiselőadások befejezése után megfelelő magyarázat kíséretében bemutattuk azokat a tanulóknak a levéltárlátogatás alkalmával már ismertetett módszer szerint; természetesen az elhangzó kérdésekre is válaszolva. A magyarázat során szóltunk a Rákóczi által írt levelekben alkalmazott megszólításról, 552