Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Leblancné Kelemen Mária: Újabb törekvések a középiskolai történelemoktatás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 547–555. o.

az üdvözlésről, a levelek befejezéséről, Rákóczi aláírásának fontosságáról, a levelek anyagáról, a pecsétről. A levél szövegét bemutatás előtt minden esetben felolvastuk. Az óra legnagyobb élményét a külön nyomtatásban is megjelent,//. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 20-án a szécsényi gyűlésen kiállított szövetségieveié"-nek bemutatása jelentette. Felolvastuk a levelet, kiemelve a nemesi confoederatio fontosságát (hivatkozva előzetes ismereteikre,, Rákóczi esküjét. Majd a szövetséglevelet aláíró nemesek írására, pecsétjére hívtuk fel a tanulók figyelmét. Érdeklődéssel nézegették azokat, felolvastatták a nyomtatott szövegből az aláíró nemesek nevét, rangját. Csak megismételhetem a levéltárlátogatás alkalmával már leírtakat. Munkánk nem volt hiábavaló. Talán azért, mert több Rákóczi emlék van a megyében, íalán azért, mert 1976-ban a 300. évforduló kapcsán igen jól sikerült megyei rendezvényeit voltak, ahol az iskola több tanulója is részt vett, talán azért, mert Rákóczi aláírásának látása, levelének olvasása nyomán kialakult érzelmek összeolvadtak a már tanultakkal, maradandó élményt jelentett számukra a Rákóczival való ismételt találkozás. Hazaszeretetből, hagyományőrzésből, hagyománytiszteletből jelesre vizsgázott mind a négy II. osztály. A szaktanár az óra végén érdemjeggyel jutalmazta a kiselőadások tartóit. Még egy rendhagyó történelem órát tartottunk az 1977/78-as tanév I. félévében ugyanezen iskola négy III. osztályában. Ezeket a tanulókat I. osztályos korukban még tudtuk fogadni levéltárlátogatáson. így bizonyos ismeretük már volt a levéltárról, midőn erre az órára sor került. Itt is összefoglaló óra után tartottuk a helytörténeti órát. Ugyanaz volt a szaktanár, mint a II. osztályban, így az előkészítés nem jelentett külön munkát. Az előkészítés menete is ugyanaz volt. Itt is két tanuló vállalta akiselőadás megtartását. Téma: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Nógrád megyében. A tanulók Nógrád megye története I. kötetéből készültek fel a kiselőadásra (329—358.1.). Az egyik tanuló 1848. március 15-től 1849. április 11-ig, a másik 1849. április 11-től szeptember 10-ig ismertette a megyei eseményeket, melyeket térképen is nyomon követtünk. A kiselőadások alatt a tanulók jegyzeteltek. A bemutatott iratok Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai című fondba tartoznak; eredeti iratok és nyomtatványok. Bemutatásuk időrendben, rövid magyarázat kíséretében történt. Szóltunk az iratok tartalmáról, jelentőségéről, a megyei eseményekről, amelyekhez konkrétan kapcsolódtak, esetleges különlegességeikről. Szükség szerint részleteket is olvastunk fel az iratokból. Külön történt az első felelős magyar minisztérium minisztereinek aláírásával ellátott iratok bemutatása. Az aláírásokat különösen nagy érdeklődéssel tekintették meg a tanulók. A bemutatás a levéltárlátogatás-nál már ismertetett módszerrel történt. Egy országos esemény helyi tükröződését mutattuk meg tehát a tanulóknak, kiknek az iratok bemutatása közben feltett kérdéseire válaszoltunk, illetve a bemutatás közben szükség szerint kiegészítő magyarázatot adtunk. Az óra elérte célját. A tanulók éroeklődése említésre méltó volt. A szaktanár az óra végén érdemjeggyel jutalmazta a leselőadások tartóit. A Történelemtanítás és levéltár konferencián mondta Varga János, a Levéltári Osztály akkori vezetője ... a nevelés az egész társadalom ügye, s ebből a munkából a társadalom 553