Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dóka Klára: Az Országos Öntözésügyi Hivatal szervezete és iratainak forrásértéke / 525–532. o.

kőzik. Egy-egy létesítménnyel kapcsolatban igen sok részletterv, hossz- és keresztszelvény, tervváltozat, pauzrajz készült. Az öntözésügyi Hivatal készítette a birtokosok egyéni öntözőtelepeire vonatkozó terveket is, amelyek szintén e gyűjteményben vannak elhelyezve. A több száz holdas gazdaságoktól a házikertekig különféle módon megoldott öntözőművek épültek e tervek alapján. A tervtárat kiegészítő egyéb anyagok kísérletekkel, előfel vételekkel, meteorológiai vizsgálatokkal kapcsolatosak. Megtaláljuk a gyűjteményben a Tisza és Körösök területén működő társulatok térképeit, a Körös mentén készült tanulmányterveket, tározókra, társulati öntözésekre vonatkozó elképzeléseket is. A pauzok, részlettervek, tanulmánytervek nem kaptak iktatószámot, ezeknél a munkaszámot sem alkalmazták. A tervekhez hasonlóan kezelték az építési iratokat is. A szerződéskötéssel, elszámolással, felülvizsgálattal kapcsolatos levelezés az általános iratok közé került, az építési munka közben keletkezett iratanyagot — főként terjedelmi okokból — szintén külön kezelték. Az iratok között központi helyet kaptak az építési naplók, amelyek pontosan rögzítették az egyes munkák előrehaladását, a napi kiadásokat, a munkások számát és munkaidejét, az időjárásra, a Tisza, a Körös vízállására vonatkozó adatokat. A naplókat képekkel és rajzokkal illusztrálták. Az építési iratok fontos részét teszik ki az árajánlatok, szerződések, tárgyalások iratai, egyes eljárásokra vonatkozó munkatervek, ütemtervek, havi, félévi, évi jelentések. Az építési anyag elkülönített részét képezik a leszámolások. Egy-egy munkafázis befejezése után az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat az építési iratokból kiválasztották, majd az egyes egységeket az ábécé betűivel jelölve, „leszámolási művelet" feliratú dossziékban helyezték el. A dossziék az ellenőrzés megkezdésével kapcsolatos irat számát kapták. A leszámolások megrendeléseket, naplókat, kiviteli terveket és iratokat, valamint a létesítményre vonatkozó fontosabb elvi iratok másolatait tartalmazzák. Az egyes dossziékat táblázatos felülvizsgálati kimutatás zárja le. Építési és leszámolási iratokat az anyagban a Hivatal nagyobb vállalkozásaival, kísérleti- és minta öntözőtelepeivel kapcsolatban találunk. A birtokosok által létesített egyéb öntözőtelepek építésének irányításában és ellenőrzésében az öntözésügyi Hivatal munkatársai közvetlenül nem vettek részt. A következő állagba a kisajátítások tartoznak. Ezeket az iratokat külön iktatták és irattározták. Kisajátításra a Tiszavölgyi Főcsatorna és a kísérleti öntözőtelepek helyén volt szükség. Mivel a sorszámos iratokban az eligazodás problematikus volt, az anyagot községenként csoportosították, és azok ábécé rendjében helyezték el. Külön iktatták a számvevőségi iratokat is. Itt a minisztériumi számvevőségtől származó rendeleteket és utasításokat, adókivetési és fizetési kimutatásokat helyeztek el. A terjedelmes számvevőségi anyag ezen kívül nyilvántartókönyveket, pénztári és főkönyveket, számadáskönyveket tartalmaz. A Hivatal vegyes iratainak legérdekesebb darabjai az 1938-1948-as évekből származó napszámlisták, amelyek statisztikai feldolgozásával a munkabérek alakulásáról, ingadozásáról kaphatunk képet. Itt találhatók az öntözésügyi Hivatal szervezését előkészítő Hármas öntözési Bizottság jegyzőkönyv-másolatai, a hivatali körrendeletek, a Földművelésügyi Minisztérium 1931—1948 között kiadott, öntözésre vonatkozó rendeletei. 530