Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dóka Klára: Az Országos Öntözésügyi Hivatal szervezete és iratainak forrásértéke / 525–532. o.

Bár a munkások száma csökkent, az öntözésügyi Hivatal a világháború alatt is folytatta működését. Lampl Hugó 1948-ig megtartotta hivatalát. A háború után legfontosabb tevékenység a tiszafüredi öntözőrendszer megrongálódott műtárgyainak helyreállítása volt.

41 A vízügyek államosításáról szóló 6060/1948. Korm. sz. rendelet alapján az öntözésügyi Hivatal is befejezte működését, és feladatait 1949-től az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vette át. Az Öntözésügyi Hivatal 12 éves működése sorári a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos irányító, tervező és kivitelező feladatokat látta el, amit az elsődlegesen igazgatási teendőket ellátó Országos Vízgazdálkodási Hivatal keretén belül nem lehetett megvalósítani. Az öntözésügyi Hivatal két alaptevékenységét — több átszervezés után — az 1950-es évektől a vízügyi tervező és építő vállalatok folytatták. A Hivatal Levéltárban található iratanyaga roppant gazdag. Feldolgozása a gazdaságés társadalomtörténet különböző területeihez nyújt fontos adatokat. Elsősorban a mezőgazdaság-történet számára jelentős. Az öntözés gazdaságossága, hatékonysága, szerepe a termésátlagok alakulásában négy évtizeddel ezelőtt éppúgy foglalkoztatta a kutatókat, mint ma. Sok adalékot nyújt az anyag a művelési ágakról, a faluhatár szerkezetéről, az öntözési lehetőségek nyomán bekövetkezett változásokról. Fontos a gyűjtemény műszaki szempontból is. Az elkészült öntözőtelepek, csatornák jórésze ma is szolgáltatja az öntözővizet, így e dokumentumok a létesítmények felújítása, karbantartása szempontjából nélkülözhetetlenek. Az építési naplók érdekes képet adnak a korabeli vízépítési eljárásokról, a munkaerővándorlásról a háború idején és az azt követő években. Érdekesek az anyag technikatörténeti vonatkozásai is, az alkalmazott gépekkel, szivattyúkkal, vízierőhasznosítási elképzelésekkel kapcsolatban. Az öntözésügyi Hivatal mint munkáltató is fontos szerepet kapott. Az ideiglenes munkahelyen dolgozó napszámosok, kubikusok ellátására, bérére, életmódjára vonatkozó anyagok társadalomtörténeti szempontból jelentenek érdekes forrást. A gazdag iratanyag feldolgozása az 1930-as, 1940-es évek Magyarországának megismeréséhez visz közelebb. Jegyzetek 1 Az öntözésről. Földművelésügyi Minisztérium kiadványai. 1. Bp. 1931. 28—29. 1. 2 Uo.31.1. 3 Országos Vízügyi Levéltár (OVL) Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal iratai 122/1, 589. 4 Uo. 1303 (Körmend), 1419 (Szombathely), 1905 (Zalaegerszeg). 5 Uo. 1625. 6 Uo. 1755. 7 Lechner Gyula: Előadás a Tisza-Körösi hajózási és öntözési csatorna ügyében. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye. 1867. 97,181.1. 8 OVL Tervtár, törzsanyag 182. Boros Frigyes: A Tiszavölgyben tervezett hajózási és öntöző csatornák leírása. 1878. 531