Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dóka Klára: Az Országos Öntözésügyi Hivatal szervezete és iratainak forrásértéke / 525–532. o.

A nagy létszámú osztályt Németh Endre műszaki tanácsos vezette, helyettese Grimm János főmérnök volt. Az osztály négy csoportra oszlott. A felmérési csoport vezetője Grimm János, a csatornatervezési Zsuffa Kálmán volt, a kísérleti, tanulmányi, propa­ganda csoportot Goda László vezette. A közgazdasági és szervezési csoport az osztály­vezető irányításával működött. A vezetőkön kívül a személyzethez 1 gyakornok, 15 napi­díjas mérnök és egy irodai alkalmazott tartozott. A kisajátítási osztály vezető tisztségét 1937-ben nem tudták betölteni. A helyettes Filep Lajos főmérnök volt, a személyzethez egy beosztott, 1 napidíjas mérnök és 1 irodai alkalmazott tartozott. A Hivatal számvevő­sége az elnöki osztálynak volt alárendelve, de a pénzügyi munkával kapcsolatos utasítá­sokat közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium számvevőségétől kapta. A számvevő­ség vezetője Macskásy Lajos miniszteri számvizsgáló tanácsos volt, mellette pénztári ellenőr, pénztáros és 3 irodai alkalmazott dolgozott. 20 Az elnök 1940-ben - a feladatok növekedésére hivatkozva — kérte a létszám bőví­tését. A Földművelésügyi Minisztérium a kérést teljesítette, és 1941. május 16-tól a Hivatal kibővített létszámmal működött. A tervezési és építési osztályon a korábbi 1 beosztott mérnök helyett 3 tevékenykedett, a vízhasznosítási osztályt pedig ketté­választották. Az új rendszer szerint a vízhasznosítási műszaki osztály a csatornák terve­zésével, kivitelezésével, kísérleti, tanulmányi ügyekkel, terepfelméréssel foglalkozott. Az osztály vezetője Grimm János volt, helyettese Dr. Lapray Géza főmérnök, és mellet­tük 5 beosztott mérnök tevékenykedett. A másik vízhasznosítási osztály kizárólag a gaz­dasági ügyeket intézte: kölcsönügyékkel, bérgazdaságok, kísérleti telepek irányításával, szaktanácsadással, statisztikai adatgyűjtéssel foglalkozott. Két gazdasági tanintézetben működő tanár irányította.. Az átszervezés során szükségessé vált a tanulmányi osztály létrehozása is. A Benedek Pál vezetésével működő osztály tervezési előmunkálatokkal, párolgás- és csapadékméréssel, vízierőhasznosítási és tározási kísérletekkel foglalko­zott. 21 Az öntözésügyi Hivatal szervezete 1948-ig nem változott. Az építkezések megindu­lásával vidéken építésvezetőségeket hoztak létre. Köztük legnagyobb a Békésszentand­rási Vízlépcső Munkálatainak Építésvezetősége volt, amely a Hivatal megalakulásától 1940-ig működött. Az 1940-es években Kunmadarason és Hódmezővásárhelyen szer­veztek kirendeltséget, a helyi munkák irányítására. A Hivatal a ki nem nevezett személy­zetet a szükségleteknek megfelelően növelhette. 1948-ban a központban 58, Kunma­darason 28, Hódmezővásárhelyen 4 személy dolgozott. Az építkezéseken foglalkozta­tott munkások létszáma a háború előtt meghaladta az 1400-at, 22 a háború után 400-ra csökkent. 23 A munkaerőfelhasználás nem volt folyamatos. A nyári betakarítás idején a mezőgazdaság elszívó hatása érvényesült, télen pedig az időjárás akadályozta az épít­kezést. A munkák zöme így március-április, illetőleg szeptember—október hónapok­ban folyt. A Hármas Öntözési Bizottság 1938-ig működött. 1939-ben az öntözésügyi Hivatal és a Földművelésügyi Minisztérium képviselőinek részvételével ideiglenes öntözőbizott­ságot szerveztek. Résztvevői az Öntözésügyi Hivatal osztályvezetői, valamint a Föld­művelésügyi Minisztérium vízügyi főosztályainak és osztályainak vezetői voltak. A na­gyobb vállalkozások terén (Tiszántúli Főcsatorna, vízkivételi művek, Békésszentand­528

Next

/
Thumbnails
Contents