Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dancs Istvánné: A koalíciós időszak közoktatási rendszeréről, 1945–1948 / 513–524. o.

lasokat, hanem szabad hazánk szabad polgárait...". Az általános iskola létrehozását, — s ezáltal- lényegében az iskolarendszer reformjának megkezdését kimondó 6650/1945 ME. sz. rendelet

11 megjelenése tehát a Magyar Kommunista Párt és a Függetlenségi Frontba tömörült baloldali pártok követelése, a közvélemény nyomása segítette elő. Ez jól tükröződik a vallás és közoktatásügyi miniszter által aláírt indoklás szövegében is: ,A demokratikus pártok valamennyien kifejezték azt a kívánságukat, hogy oktatásunk alapja az iskolaköteles korban (hat-tizennégy év) egy egységes nyolcosztályos iskola legyen. Az Országos Köznevelési Tanács a demokratikus pártok kívánságainak megfelelően elkészítette az 'általános iskolának elnevezett új iskola első és ötödik osztályára irányuló tantervét és azt javasolta, hogy ezt az iskolatípust már az 1945-46. iskolai évben vezessék be. Az általános iskola szervezésével azonban módosítani kellett mind a népiskolára, mind a polgári iskolára, illetőleg gimnáziumra vonatkozó jogszabályokat. Az új iskolatípusra való áttérés igen sok részletkérdés szabályozását teszi kívánatossá, ezért jogalkotási szempontból az látszik a legjárhatóbb útnak, hogy a minisztérium rendelettel hatalmazza fel a vallás és közoktatásügyi minisztert az általános iskola megszervezésére és az iskola kiépítésével kapcsolatos jogszabályok kiadására".

n Az előterjesztést augusztus 14-én írta alá Teleki. A minisztertanács 1945. augusztus 15-i ülése az előterjesztett javaslatot elfogadta. A 6650/1945. ME. sz. rendelet kimondta, hogy „a népiskola I-VIfí. és a gimnázium, illetőleg polgári iskola I-IV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni", és hogy az iskolaszervezet végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat a vallás és közoktatásügyi miniszterre ruházza.

13 Ezzel a rendelettel tehát az Ideiglenes Nemzeti Kormány életre hívta az általános iskolát, a következetesen demokratikus iskolarendszer alapját. Az általános iskola fokozatos kiépülésével először vált lehetővé a magyar iskolarendszerben, hogy minden tanköteles gyermek 6—14 éves korig azonos tanterv szerint ugyanolyan továbbtanulási lehetőséggel végezze alaptanulmányait. Az egységes alapfokú oktatás kötelező bevezetését kimondó 6650/1945. ME. sz. rendelet megjelenése önmagában azonban még nem biztosította az általános iskola tényleges megvalósításának feltételeit. Az általános iskola megvalósítása előtt számos akadály tornyosult. A nehézségek között voltak anyagi természetűek, amelyek egyrészt a háborús károkból, másrészt az új iskola bevezetésével kapcsolatban jelentkező újabb igényekből fakadtak. A reform megvalósításának például fontos káderfeltételei is voltak, megfelelő számban kellett biztosítani a népiskolák számára is az általános iskola felső tagozatában szakosított oktatásra alkalmas, képesített nevelőket. A megvalósítás terén a legnagyobb nehézségeket mégjs az egyházi iskolafenntartók, elsősorban a római katoHkus egyház szembenállása jelentette. Az egyházak akkori vezetői számára fontosabb volt a kezdetleges színvonalú, egytanerŐs népiskolák felekezeti jellegének megőrzése, a különböző egyházi iskolák együttműködésének megtagadása — mint a dolgozó tömegek művelődési színvonalának emelése. Az általános iskola szervezeti kiépítésének megvalósítását célzó minisztériumi rende516