Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dancs Istvánné: A koalíciós időszak közoktatási rendszeréről, 1945–1948 / 513–524. o.

letek az új iskolatípus osztályainak fokozatos kiépítését és párhuzamosan az egységes általános iskolai hálózat megteremtését irányozták elő. Ezzel együtt kellett megszüntetni a gimnáziumok és polgári iskolák I—IV. osztályait. A végrehajtási utasítások (37.000/1945. VKM

14

, 70.000/1946. VKM

15

, 90.000/1947. VKM

16 és a 92.000/1948.

17 VKM sz. rendeletek) az 1945-ös tanévben az általános iskola 1-5. osztályának megnyitását, az 1946—47-es tanévben az 1 -7. osztály megszervezését írták elő. Azokon a helyeken, ahol több, különböző — felekezeti, községi vagy állami - jellegű 1-2 tanerős népiskola volt, a minisztérium a szakrendszerű oktatás megszervezését a különböző jellegű iskolák együttműködésével, a tanerők összevonásával javasolta megvalósítani. Ezenkívül intézkedett a körzeti iskolahálózat megszervezéséről. Ezzel az egymáshoz közel levő kis falvak iskolájában közös, összevont felső tagozatok (5—8 osztályok) létesítését kívánták biztosítani oly módon, hogy az alsó tagozatok oktatása a tanulók lakóhelyén, a felső tagozatok oktatása pedig az összevont körzetekben folyjék. A körzeti összevonás fő célja a színvonal emelése volt. Ezzel kívánták elősegíteni, hogy a felső tagozatban a különböző tantárgyakat, tantárgycsoportokat szakrendszerűén, külön pedagógus tanítsa. Az elképzelések között szerepelt az intemátusi hálózat megszervezése is a tanyai települések, a távoleső és kislétszámú községek tanulói számára, ahol a körzeti általános iskola megközelítése nehézségekbe ütközött. Átmeneti megoldásként lehetővé tették az úgynevezett fiókiskolai hálózat létrehozását is. Azokban a kis iskolákban, ahol a szakrendszerű oktatást megvalósítani nem tudták, a tanítók az általános iskola tantervi anyagát tanították, az anyaiskola szaktanárai pedig a helyszínen segítették, ellenőrizték ezek munkáját. Ezzel lehetővé tették, hogy a fiókiskolák tanulói is továbbtanulásra képesítő általános iskolai bizonyítványt kapjanak azokban az osztályokban, amelyekben az adott tanévben már országosan általános iskola működött. (A fiókiskolák tanulóit a kezdeti elképzelések szerint külön vizsgabizottság előtt kívánták az általános iskola tananyagából levizsgáztatni.) Mivel a népiskolák zöme a felszabadulás előtti helyzethez hasonlóan egy-két tanerős falusi kisiskola volt, nagyon fontos volt az, hogy a különböző egyházak, a községek és az állam által fenntartott ilyen kisiskolák megegyezzenek és együttműködjenek a közös felsőtagozatos osztályok megszervezésében. A rendeletek a különböző jellegű iskolafenntartók felekezeti érdekeinek szemmel tartásával, megegyezéses alapon kívánták biztosítani az együttműködést. Az egyházi iskolaügyi hatóságok azonban együttműködés helyett kibúvókat kerestek a minisztériumi rendelkezés végrehajtása alól. Hiába születtek olyan rendeletek, amelyek kötelezővé tették az új egységes tanterveket,

18 az egységes tankönyvhasználatot

1

^ a körzeti iskolák felállítását, ezzel szemben az egyházak az előző, a népiskolai felekezeti autonómiát biztosító törvényekre hivatkoztak. Az egyházi iskolákban folyó tanítás szellemében alig történt valami változás. Az új állami tankönyveket visszautasították, a régi tantervek és tankönyvek alapján tanítottak. Hivatalosan is tiltakoztak az ellen, hogy az egységes állami könyvek használatát az iskolákban hivatalosan elrendeljék. Új tankönyvek kiadásáról azonban nem gondoskodtak. Határozatot is hozott a püspökkari értekezlet arra, hogy nem fog sietni a hiányzó katolikus tankönyvek megírásával.

20 A Magyar Kommunista Párt északdunántúli lapjának tudósítása szerint (Győr, 517