Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dancs Istvánné: A koalíciós időszak közoktatási rendszeréről, 1945–1948 / 513–524. o.

alapján állt, a természettudományos oktatást elhanyagolták és csaknem teljesen kizárták a haladó ismereteket. Éppen ezért a baloldali pártok és a haladó pedagógusok már a felszabadulás legelső pillanatában szinte egységesen követelték a művelődési osztálymonopóliumok lebontását, a dolgozó tömegek művelődési színvonalának emelését biztosító iskolarendszer létrehozását. A demokratikus pártok a kulturális földosztás megkezdését az általuk is sürgetett iskolareformtól várták. A köznevelés reformtervét

8 a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1945 nyarára készítette el. A tervezet tartalmazta a régi oktatási rendszer kritikáját és felvázolta az új „ízig-vérig demokratikus, minden tekintetben korszerű és velejéig magyar köznevelés" rendszerére vonatkozó elképzeléseket. A tervezet a tankötelezettséget 14 éves korig terjesztette ki. Az egységes 8 osztályos iskolát ez a tervezet eredeti formájában még nem tartalmazta, 4 éves alapfokú és 4 éves középiskola kötelezővé tét elét javasolta, különálló szervezetben. A későbbiek során döntöttek az egységes szervezetben működő 8 osztályos általános iskola mellett. A tervezet majd az annak alapján kialakított végső terv nem a 8 osztályos népiskola általánossá tételét javasolta, hanem új, magasabb műveltséget nyújtó iskolát, a polgári iskola és a gimnázium I—IV. osztályának egyidejű megszüntetésével. A tervezet egész oktatási életünk demokratikus átszervezését tartalmazta az óvodáktól az egyetemig, a nevelőképzéstől a tanügyigazgatásig.

9 Az Ideiglenes Kormány gróf Teleki Gézát bízta meg a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium vezetésével. Teleki a haladó, baloldali közvéleménnyel szemben, amely átfogó, gyökeres reformot sürgetett, a lassúságot és a fokozatosságot hangsúlyozta. Ezzel lényegében szembehelyezkedett a népi demokratikus forradalom követelményeivel. „Osztályharcból nem lesz magyar művelődés - irta programadó cikkében - de nem is lesz demokratikus Magyarország"

10 Halogató politikája arra irányult, hogy elodázza az iskolarendszer demokratikus átalakítására irányuló konkrét lépéseket. A Magyar Kommunista Párt, a Pedagógus Szakszervezet, a Szociáldemokrata Párt a Nemzeti Parasztpárt, a haladó pedagógusok az újságok hasábjain követelték a magyar közoktatás reformját. A Szabad Nép 1945. április 15-i száma összegezte ezeket a törekvéseket. Hírt ad arról, hogy a Pedagógus Szakszervezetbe tömörült haladó pedagógusok a felszabadulás első pillanatától kezdve követelték a közoktatásügy egész terén végigvonuló gyors reformok végrehajtását. Hasonló követeléseket találunk a Népszava és a Szabad Szó 1945. évi számaiban. Darvas József „Közoktatásügyi uborkaszezon" című cikkében (Szabad Szó, 1945. június 22.) a gyökeres, átfogó iskolareform kérdését az új magyar demokrácia legfontosabb feladatának tartja - a földreform és a gazdasági újjáépítés mellett. Hangsúlyozza, hogy a demokratikus pártok egymás után közlik reformterveiket de a kultuszminiszter nem tesz semmit azok végrehajtására. Követeli, hogy Teleki a reform munkálatait sürgősen kezdje el, s a reform bevezetéséig is fordítson gondot a tehetséges szegény gyermekek tanulásának segítésére, az esti tanfolyamokra, a munkás és parasztfőiskolák szervezésére stb. A Népszava 1945. február 20-i száma ismerteti Szakasits Árpád beszédét. Szakasits szerint a demokrácia eszméjének „át kell hatnia ... a kultúra minden intézményét, elsősorban az iskolákat, mert új nemzedéket akarunk nevelni, nem leventéket és csizmás nyi515