Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Dancs Istvánné: A koalíciós időszak közoktatási rendszeréről, 1945–1948 / 513–524. o.

gimnázium első osztályába beiratkozott 10 éves gyermek remélhetett olyan érettségi bizonyítványt, amely minden pályára és minden magasabb tanulmányra jogosított. Az elágazások között a későbbi átmenetek lehetősége lényegében lehetetlen volt. Az iskolarendszernek ez a háromfelé szakadása pontosan követte a Horthy-rendszer társadalmi osztály tagozódását. Ezt az összefüggést Földes Ferenc megdöbbentő adatokkal igazolta a munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon c. munkájában. Kimutatta, hogy a különböző iskolafajtákba beiratkozott tanulók szociális megoszlása az uralkodó osztályok művelődési monopóliumát, az ellenforradalmi rendszer népellenes oktatáspolitikáját bizonyítja. így pl. amíg a szegényparasztság a lakosság 35%-át tette ki, a középiskolában tanuló gyermekeinek aránya 1,3% volt. A munkásság a lakosságnak 21,4%-át tette ki, a középiskolai tanulók között azonban csak 3,8% volt munkás származású. A birtokos osztály aránya 18,8% volt, ugyanakkor a középiskolások 12,2%-a a birtokos osztályból származott. A polgárság aránya 26,8% volt, de a középiskolások 28,7%-a volt polgári származású.

4 A szegényparasztság és munkásság együttesen a lakosság 56,4%át tette ki, a főiskolákon, egyetemeken gyermekeik 5,4%-a tanult. A birtokos osztály és polgárság együtt a lakosság 43,6%-át tette ki, részesedésük a felsőoktatásban 94,6% volt.

5 A marxista elemzés elkerülhetetlenül forradalmi következtetéshez vezetett. Földes Ferenc kimonda, hogy „a szegény néprétegek kultúrkérdése kulturális síkon nem oldható meg. Kulturális síkon még a legmesszebbmenő szociális eszközökkel (mint a teljes ingyenesség, erős fokú általános segélyezés stb.) csak csekély eredmény érhető el. Tehát marad a társadalmi megoldás melynek olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a szegényparaszt és munkásrétegek társadalmi arányuknak megfelelően részesüljenek a kultúrában."

6 1945 fordulópont volt hazánk történetében. A szovjet hadsereg kiűzte a német fasiszta megszállókat, szétzúzta a magyar feudálkapitalizmus fasiszta államgépezetét, s lehetőséget teremtett az ország demokratikus fejlődésének kibontakoztatásához. A tömegek forradalmi aktivitása által létrehozott helyi forradalmi szervek, majd a központi államhatalom megszervezésével megvalósult a munkásság és parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája, amelynek első feladatai között szerepelt a földosztás, az ország gazdasági életének helyreállítása, a dolgozó tömegek alapvető demokratikus jogainak biztosítása. A közoktatásügy elavult szervezetének reformja kérdésében közvetlenül a felszabadulás után - számos elképzelés, tervezet született. Ismeretes az, hogy oktatási intézményeink nagy része a felszabadulás előtt és után is a különböző egyházak kezén volt.

7 Ennek az volt a következménye, hogy egy-egy faluban két, esetleg három egyház tartott fenn iskolát saját hívei számára. Természetesen ha kisebb faluról volt szó, mindegyik egyház egytanítós, egy tantermes iskolát tartott fenn. így, ha még volt is egy-egy faluban két-három tanterem, két-három tanító, ezek nem különböző osztályokra bontották a gyermekeket, hanem minden tanítónál egyazon teremben, egyazon időben, egyszerre tanult 6—8 évjáratú, egyazon vallást követő gyermek (osztatlan iskola). Emellett az egyházi kézen levő népiskolák többsége igen elmaradott volt a felszereltség, tanterv, tananyag, tankönyvek tekintetében is. Ezekben az iskolákban a tananyag kevés és egyszerű ismereteket ölelt fel, valamennyi tárgy a biblikus világkép 514