Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Szekeres József: Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905–1906. évi nemzeti ellenállásban. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Várostörténeti tanulmányok 1. Főszerkesztő: Ságvári Ágnes. Bp., 1977. / 441–445. o.

zetes módon kiéleződött osztályellentétek, a feudális maradványok, a gyenge és megalkuvó polgárság, az udvari érdekeket elsődlegesnek tekintő nagybirtokos arisztokrácia, a hatalmi-katonai elnyomó apparátus és a nemzetiségi elnyomás mind olyan tényezőit képezték a kialakult és robbanásig feszült politikai helyzetnek, amelyek nem tették lehetővé az osztrák abszolutizmus érdekeit szem előtt tartó kormánnyal szemben a közös fellépést, a közös harcot. E történelmi körülményektől befolyásoltan és egyben meghatározóan született meg végül is a két uralkodó csoport közötti kompromisszum. Budapesten — amint a kötet oldalairól az olvasó előtt érzékelhetővé válik — a hatalmon levő várospolitikai pártok, miután tagságuk érdekei át meg átszövődtek a dualista rendszer fennmaradásának szempontjaival, kezdettől fogva csak felemás módon vettek részt a harcban. Éppen a budapesti törvényhatóság e bizonytalankodó és ingadozó magatartása játszott közre a „darabont"-kormány elleni harc ellaposodásában és eredménytelenségében. Kétségtelen tény viszont, hogy a két uralkodó csoport közötti kompromisszum megkötését követően Budapesten liberálisabb várospolitika került megvalósításra, amelynek kialakítása során némileg figyelembe vették a fővárosi munkások és nincstelenek helyzetét is. Szerző állításait, következtetéseit lenyűgöző méretű forrásbázisra, széleskörű levéltári könyvészeti és sajtó kutatások során feltárt adatokra hivatkozással dokumentálja. A kötet jegyzetanyaga igen alapos és meggyőző. Ügy tűnik azonban, hogy szerző éppen a túl lelkiismeretes adatközléssel, a túlzott részletességű dokumentálással és aprólékos adatalátámasztási módszerével helyenként az elaprózás berkeibe került. A főként jegyzetelés terén megnyilvánuló ún. túlírás esetenként magában a tanulmány szövegében is elő-előbukkan. Szerző nem egy helyen túl részletes leírásokkal, nem lényeges ügyiratok elintézésének ismertetéseivel töri meg élvezetes mondanivalójának lényeges részeit tartalmazó fejtegetéseit. A határozottabb lektorálási tevékenység révén — úgy véljük — a túlzott részletesség, aprólékosság a mű előnyére lett volna kiküszöbölhető. Katona László grafikus és az Athenaeum nyomda magas grafikai és műszaki igényeket is kielégítő munkája nyomán a kötet külső megjelenési forma és kiállítás szempontjából előkelő helyet foglal el az utóbbi években mind számosabban közreadásra kerülő várostörténeti művek sorában. A külföldi érdeklődők számára angolos orosz nyelvű tartalmi összefoglalók könnyítik meg az eligazodást. A mű a Budapest Főváros Levéltára által indított Várostörténeti Tanulmányok című sorozat első köteteként látott napvilágot. E sorozat beindításával a Fővárosi Levéltár várostörténeti munkássága tovább szélesedett és tematikailag is gazdagodott. A hazai várostörténet és különösen a főváros története iránt érdeklődők joggal remélhetik, hogy a sorozat keretében a jól sikerült első kötet után további értékes, új eredményeket jelentő tanulmányok kerülnek közreadásra. Az utóbbi években a főváros lakosságának köreiben mind erősebbé váló érdeklődés lakóhelyének története iránt és a mind kiterjedtebbé váló 444