Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Seereiner Imre: Úriszéki bíráskodás a Károlyiak salánki uradalmában a XVIII. század végén / 399–416. o.

V. Közigazgatási ügy Az úriszék az előző fejezetekben említett magistratuális, büntető- és polgári ügyeken kívül néhány közigazgatási jellegű üggyel is foglalkozott. Ilyenek: telepítés, építésügy, utak és hidak fenntartása, egészségügy és árvaügy. Fontos feladata volt - nemcsak a salánki, hanem valamennyi uradalomnak — a munkaerő biztosítását szolgáló telepítések előmozdítása. Az 1797. évi úriszéktől Rudas János és László sófalvi lakosok kérik vissza azokat a telkeket, amelyeket tőlük elvettek, mivel ők a „nagy inség" idején máshol kerestek megélhetést. Természetesen vállalnák az időközben ott épült házak építési költségeinek megfizetését is. Az úriszék a salánki tiszttartót bízta meg, hogy a helyszínen, valamennyi érdekelt meghallgatása után, intézkedjen. Csak azután lehetett panasszal fordulni az úriszékhez. (65) 1798-ban Simon Péter kérte, hogy neki házépítésre a szőlő alatt, vagy máshol helyet biztosítsanak. Az úriszék felszólítja, hogy a határ felosztása és rendezése alkalmával jelentse kérelmét a tiszttartóságnál. (66) Ezután tizenöt kovászaki lakos együttes kérelmének ügyében intézkedett az úriszék. Pagony Ferenc emberei, mivel a határukban levő földek gyengék, szeretnének a Bata nevű pusztán letelepedni. Természetesen vállalják az úrbéri terheket is. Kérésüket az úriszék elutasította. (67) Az uradalom feladata volt az utak és hidak fenntartása. 1797-ben Tiszakeresztúr lakosai kérték, hogy a falu végén újonnan felállítandó hídhoz szükséges fát a salánki erdőből vágják ki. „mivel a hídból főleg a salánki méltóságos úrnak lesz haszna". Az úriszék az uradalmi inspectorátuson keresztül a méltóságos úrhoz terjesztette fel a kérelmet. (68) Az 1798. évi úriszék ismét foglalkozott az előző üggyel és felszólította a kérelmezőket: a fa mennyiségén kívül annak fajtáját is jelöljék meg. A falu lakossága ennek a kérésnek azonnal eleget tett. (69) Mindössze két egészségügyi kérdéssel találkozunk a salánki úriszék gyakorlatában a vizsgált korszakban. 1797-ben Papp Dániel kéri, hogy Miklós János gyógyítására kiadott költségeit, valamint munkája ellenértékét a kezeitjével fizettessék meg. Az úriszék kötelezte Miklós Jánost az összeg egy részének megfizetésére. (70) Ezután ugyancsak Papp Dániel kéri azt is, hogy öt évi készpénz, vagy természetbeni fizetéssel illessék, az uraság embereinek, tisztjeinek gyógyításáért. Hivatkozik arra, hogy 411