Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Seereiner Imre: Úriszéki bíráskodás a Károlyiak salánki uradalmában a XVIII. század végén / 399–416. o.

I Az ingatlanügyekhez kapcsolódtak különböző — elsősorban föld — zálogügyek. 1783-ban tárgyalták Komoszlai János és Spárk László első-karaszlói jobbágyok zálogban levő szántó és kaszáló földjének sorsát. A következő határozat született: bizonyítékként a zálogos levelet, a szolgabírónak a földek átvételéről szóló elismervényét és a munkácsi püspökhöz írott levelét kell megvizsgálni. Ezután eldönteni, hogy a kérelmezők pénzt, vagy földet kapnak. (61) 1798-ban Lőrincz András kéri, hogy a telkéhez tartozó — zálogban levő — földeket és egyéb apertinentiákat az uraság adja vissza. Kérését arra alapítja, hogy noha ő ezen földek birtokában soha sem volt, az adót mégis fizette értük. Az ügyben döntés nem született. (62) Lényegesen bonyolultabb a következő zálogügy, amelyet 1809-ben jegyeztek fel: Hosnai Péter nagyapja elzálogosított egy földet, melyet Spák László kiváltott magának. Havasi Péter arra hivatkozva kéri vissza a földet, hogy az az ő házához tartozó rész. Spák László feleletében azt állítja, hogy a föld az ő házához tartozik és azért kéri magát birtokában megerősíteni. Az úriszék ezúttal is a tiszttartót bízza meg a tényállás tisztázásával, a döntést a következő évre halasztották. (63) A salánki úriszék elé kerülnek az uradalom jobbágyaival szemben támasztott, illetve egymás közötti pénzkövetelési ügyek. Ezek igen gyakran a megállapodás megszegéséből következnek. 1783-ban Vászka János és Rotsek András alsókaraszlói lakosok Terezák János elleni adósságrendezési kérelmét tárgyalja az úriszék. A döntés kötelezi Terezák Jánost a 23 forintból álló adósság megfizetésére. (64) Polgári ügyek nagy számban szerepeltek a salánki úriszék előtt. Ilyenek voltak a hagyatéki ügyek, az ingatlanforgalom vitái, a zálogügyletek és a pénzkövetelési ügyek, melyek rendszerint a szerződések be nem tartásából adódtak. A jobbágyok hagyatéki ügyeivel az úriszék gyakran foglalkozott, az eljárásba bevonva az uradalmi tiszteket is. A legtöbb hagyatéki ügyet a helyi viszonyokat jól ismerő uradalmi tisztek helyszíni szemléje, illetve javaslata döntötte el. Az uradalom tartotta a kezében a jobbágyok adásvételi ügyeit, hagyta jóvá az ingatlanfogalmat. A földügyek rendezetlensége sok vitára adott okot a jobbágyok között. Az ingatlanügyekhez járultak a különböző zálogügyletek is. Gyakori volt, hogy a szerződő felek valamelyike a megállapodást nem tartotta be, mire a másik az úriszékhez fordult. Az úriszék ebben az esetben is az uradalmi tisztek közreműködését vette igénybe. 410