Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

; A sorozatosan meg-megújuló kísérletek a cseh Tábor városában 1866-ban felsőbb agráriskola megnyitásához vezettek. Ez az intézet a századfordulón akadémiai rangot (kezdetben 2, majd 3 éves stúdiummal) kapott és külföldi hallgatók is nagy számmal kerültek vonzásába. Huzamos késéssel a prágai és a brnoi szaktanintézeteket ugyancsak sikerült életre hívni, illetőleg fokozatosan tovább fejleszteni. (78) Horvátországban a mezőgazdasági és erdészeti szakképzés megalapozásának első javaslata 1840-ből datált. Ezen a fonalon haladva az 1843 és 1847 években főleg az erdészoktatás kiépítését szorgalmazták. Mindezek gyümölcseként a zágrábi államszervek M. Baltic fáradozásaira 1860-ban a krizevci (körösi) földművelési és erdészeti kétfokozatú tanintézetet hozták létre. Az állatorvosképzés megszervezését legelőször 1856-ban a zágrábi fővárosi magisztrátus kezdeményezte. Ezt az elgondolást a horvát sabor 1861-ben és az egyetemi tanács 1888-ban szintén felkarolta, de eredményt egyelőre nem értek el. Egyes agrárfelsőoktatási ágazatok (állatorvosi, erdészeti) kibontakozásának nehézségeit és huzamos késedelmét több szerző (E. Topolnik, D. Sremac és mások) főleg az osztrákmagyar hatóságok magatartásának rovására írják. A felsőoktatás ügybe J. Sidak olyan ausztriai hatalmi beavatkozást lát, amely a monarchia két része között oktrojjal megosztott horvátlakta területek szorosabb összekapcsolását ezúton is tudatosan akadályozta. Esetenként az agrárfelsőoktatás javát szolgáló kezdeményezések visszaszorításáért, mint Nikica Rapajic, J. Kovaőevic stb. rámutattak, a horvátországi belső társadalmi viszonyokat kell okolni. A szakoktatáspolitika káros „rövidrezárását" a szerzők nem utolsósorban éppen a zágrábi Egyetem ellenállásának is tulajdonítják. (79) Ujabb fejlődési lépcsőhöz a századforduló küszöbén a krizeváci tanintézet erdészeti ágának megszüntetésével (1897 március) érkeztek el. Egyidejűleg a zágrábi Egyetem bölcsészeti fakultásának kebelében az erdészeti akadémiát előbb három, végül négy éves intézetként törvényesítik. A másik ágát (mezőgazdasági) viszont önállóan eredeti székhelyén a századfordulón (közelebbről 1902. április 16.) magasabb szintre emelték. Ezekre a tényekre figyelemmel szakirodalmunk megállapítása, hogy a „körösi iskola 1901-ben szűnt meg" helyesbítésre szorul. Az erdészeti oktatás ugyanis ennél jóval korábban kivált, míg a mezőgazdasági tárgyú képzés a két szakágnak az egyetemi közös karban leendő fúziójáig tovább folyt. (80) Az agrárfelsőoktatás kiszélesítését regionális-helyi államszervek a monarchia többi tájain ugyancsak visszatérően ösztönözték. Egyebek között a goriziai(görzi)-gradiscai diétán 1865. decemberében napirendre tűzött és a lajtántúli tartományi (morvaországi, dalmáciai stb.) parlamenteknek, valamint a magyar országgyűlésnek is megküldött tervezet kétfokozatú tanintézettel számolt. Ez a „Piano d'istruzione per la scuola agraria di Gorizia" forrás az előirányzott tanrendet is részletesen tartalmazza. Közvetlen magyaróvári hatást, ma már perrendszerű bizonyossággal, aligha lehetne kimutatni; az oktatási anyagban mégis kétségtelen egybeesések voltak. E tanintézetünk kezdeti évtizedeinek tanrendjével rokon vonásokat az olasznyelvű intézet tervezett sezione superiore tago374