Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

zata mutat. Mindjárt az első tárgya: „chimica applicata alV agricoltura" volt, s a többiek is nagyrészt a magyaróváriakhoz hasonlítottak. A tanárok kötött oktatási elfoglaltságának felső határát heti tíz órában, a tansegéd-személyzetét valamivel magasabban kívánták meghatározni. Ezt a goriziai scuola agraria-t a tartományi diéta 1867-i plénumán három tanárral hozta létre. Az akkor ugyancsak Ausztriához tartozó Ljubljanában szerény keretekben állatorvos képzést is folytattak. (81) E tanulmány szerkezeti felépítésében most nincs terünk, hogy a pesti állatorvosi, a magyaróvári, a keszthelyi tanintézetek bulgáriai, szerbiai, törökországi, svájci, hollandiai és más országbeli kisugárzásait áttekintsük. Ezekre részletesebben a rendelkezésre álló terjedelemben később térhetünk vissza. (82) A lengyel területek agrárszakoktatása érdemes hagyományokból sarjadt ki. De a három impérium között való megosztottságból eredő hermetikus elzártság miatt egymásra kevéssé tudtak hatni. Szervezett agrároktatás első tervét az „elmés litvánnak" tisztelt (egyes forrásokban angol—németnek mondott) poznani Sámuel Hartlib a XVII. század derekán dolgozta ki. Ez a koncepció (Szkic na temat nauczonia rolnictwa albo zamiar zalozenia szkoly rolniczej) azonban az egykorú társadalmi fejlettséghez képest korai volt és nem valósulhatott meg. Később a Nemzeti Nevelésügyi Bizottság (Komisja Edukacji Narodowej 1773-tól) egyik feladatként az agrároktatás kifejlesztését tűzte ki. A következő századelőn született szaktanintézetek (marymonti stb.) a történelem szétziláló sodrába kerültek. Viharos pályájukra főként az 1863-as felkelés eseményei kitörölhetetlen bélyeget nyomtak és az újraindulásra évtizedekig kellett várni. (83) A krakkói agrárfőiskola megszervezését az 1860-as decennium végétől erőteljesen szorgalmazzák. Ennek érdekében a szaktestületek Bécsbe küldöttséget menesztettek és az ügyet a nagy múltú Uniwersytet Jagiellonski is felkarolta. De ezeket a törekvéseket a bécsi Hochschule für Bodenkultur konstituálásának előkészületei okán az osztrák központi hatóságok meghiúsították. Végül a 80-as évek elején megfogalmazott önálló agrártanintézet körvonalai bontakoztak ki. Ennek vajúdó születésénél, a szocialista lengyel egyetemtörténetírás (H. Jurkowska, T. Litynski és mások) szerint, főként Julián Dunajewski ausztriai pénzügyminiszter bőkezű támogatása emelkedett ki. Igaz viszont, hogy a főiskola tényleges működésbe lépéséig, a mecénás államférfi készsége ellenére, sok idő eltelt és akkorra a tárca új gazdát kapott. (84) Oroszországban az állatorvosképzés az orvosi- sebészeti intézet tanszékének keretében a XVIII. század végén indult. A korábbi fejezetekben említett harkovi V. V. Dokucsajev (1816), majd a Gorü-Gorecki (1836, ill. 1840) kincstári birtokra telepített tanintézetek az 1860—70-es években átszervezéseken mentek át. A sokkarú szervezetben működő moszkvai K. A. Tyirnirjazev mezőgazdasági akadémia létrehozására az első lépéseket 1857-ben és 1860-ban tették meg. Ezután a tanintézet, mint L. L. Balasev kimutatja, véglegesen 1865-ben kezdett dolgozni. Sajátossága volt, hogy az első szabályzata Gatlih, Litvinenko és mások szerint a rétgazdálkodási ismeretek terjesztését külön nevesítve is 375