Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

De a szakfőiskolák létesítését a feudális maradiság képviselői, a káros következményekkel számot nem vetve, többnyire célzatosan hátráltatták. Az erre irányult társadalmilag pozi­tív kezdeményezéseket az önkényuralmat követő kormányzatok is esetenként fellebbez­hetetlen hatalmi szóval elfojtották. Lényeges államjogi és nemzetközi eseményeknek kel­lett lejátszódni, hogy az agrárfelsőoktatás bázisai nagyobb léptekkel fejlődhessenek. A szaktanintézetekről időszakunkban összegezhető leltár egészében az objektív szük­ségletekhez mérten rendkívül szegényes és aránytalan volt. így annak idején a közjogilag és nemzetközi jog szerint kettős, de többágú etnikai elemekre tagolt államközösség nem­osztrák nemzeteinek igényei teljesítetlenek maradtak. A hivatalos szervek rendszerint a puszta indítványokat (bukovinai, szlovén, galíciai stb. területeken) érdemleges megfon­tolás nélkül holtvágányra juttatták. Szembeszökő megtorpanás különösen a csehországi tartományokban mutatkozott, ahol magas gazdasági-művelődési fejlettség alapján gondo­san szerkesztett konkrét tanintézet-szervezési tervek születtek. A csehországi agrárfelsőoktatás helyzetének alakulásában az önálló államiság és a nem­zeti függetlenség hiánya nyomós hátrányt jelentett. Egyebek között a prágai Egyetemen a német nyelven oktató állatorvosi tanszéket a bécsi és a pesti rokonintézetek (1778 Ül. 1787) után 1795-ben alapították; az első állatorvos professzor viszont cseh nyelven (Kasparek) csupán 1898-ban léphetett fel. Főleg Miloslav Vávra, részben M. Vyskot, valamint V. Dyk feltárásaiból kitűnik, hogy a csehországi tudományos és szakkörök a saját agrárfelsőoktatás megalapozásához az 1860-as évtizedben az első helyen főleg a magyaróvári tanintézet modelljét vették számításba. (76) A több rokonintézettől kért szakvéleményeket is M. Vávra ebben az értelemben rangsorolja. Ezektől kapott szervezeti tanrend minták között az élre a magyaróvárit helyezték, a hohenheimi és a decini elé, amint szó szerint írják: „posudky od VisSiho hospodáfského ústavu v Uherskych Starych Hradech (Mosonmagyaróvár), virtembefské akademie v Hohenheimu, hospodafske skoly v Deöine-Libverde." A bmoi intézetalapítási tervek 1863-tól való kidolgozásának terhe a kiváló Jan Helcelet vállaira kettősen, szak­tanárként és a snem tagjaként is nehezedett. A bécsi Reichsrat morvaországi küldöttei szintén azon fáradoztak, hogy Brnoban nemcsak politikai, hanem szakmai okokból is Magyaróváréhoz hasonló („aby podobny ústav jako v Uherskych Starych Hradech byl zfizen v Brné") tanintézetet létesítsenek. Később a morva-sziléziai gazdasági egyesület hangsúlyozta, hogy a dualista államközösség egész területén mindössze „egyetlen agrár­főiskola (Magyaróvár)" van. Ennek kiemelésével a lajtintúli analóg alapítás, 01. a mo­narchia jogilag két alapvető alkotórésze viszonylatában való arányosítás igénye mellett érveltek. Ráadásul ezen túlmenően már a szorosabb osztrák és a csehországi területeken párhuzamos intézetek létrehozását is szem előtt tartották. Ez utóbbi nézetek azonban élesen nem mindig különültek el, mivel az ausztriai soknemzetiségű államiság hivatalosan egységet képezett. (77) 373

Next

/
Thumbnails
Contents