Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

tárca egyetértésével és az uralkodó jóváhagyásával, a következő év elejére elkészítette, így tehát a „Statut der Hochschule für Bodenkultur in Wien" szövegét a hivatalos lapban 1873. február 28-án hirdették ki. Ezekkel a most már filmszerűen pergő normatívakkal a további szakosodásnak kellően rugalmas pilléreit is lefektették. (67) A vázolt eseményekkel kölcsönhatásban az államközi viszonyok további szabályozása a horvátországi felsőoktatást is befolyásolta. Időszakunkban a magyar 1868. XXX. te, ill. a megfelelő horvát 1868. I. te. rendelkezései és 1873. évi revíziójuk lettek irányadóak. A magyar-horvát kiegyezés a közoktatásügyet a törvényhozási és kormányzati szférákban valamennyi fokozaton a horvátországi államszervek autonóm jogkörébe utalta. Ennek folyományaként az egyetemalapító 1861. évi törvényt - amelyet az uralkodó nem szankcionált — fel lehetett eleveníteni. Ilyen előzmény kész mintájának felhasználásával, a jugoszláv tudományos és művészeti akadémia javaslatára, a sabor a zágrábi Egyetemet (Sveuciliste u Zagrebu) az 1869. I. törvénnyel konstituálta. Ugyanaz év április 8-án az egyetemalapítás jogforrása Budán királyi szentesítést is kapott. Párhuzamosan az agrárszakoktatás ügyét is figyelemben részesítették. Az állatorvosi intézet megszervezését, a létesítendő zágrábi orvoskarral kapcsolatban, az 1861-es sabor szintén elhatározta. Egyébként a horvát ifjak számára akkor a magyaróvári, a Selmecbányái és más intézetek álltak nyitva, ahol néhányan tanultak is. Mai jugoszláv szerzők (pl. Jaroslav Sidak), a tényleges nehézségek és ellentmondások jelzésével, a zágrábi egyetemalapításnak a magyar-horvát kiegyezéssel és 1873-as módosításával fennállott előnyös korrelációjára mutatott rá. (68) Heves képviselőválasztási küzdelmek után a horvát 1874. január 5-i törvény négy egyetemi fakultás pilléreit fektette le. Ezt az újabb jogfonást a király Budapesten mindjárt szankcionálta. A zágrábi Egyetem megnyitásának ceremóniájára politikai megfontolással széles körű előkészületeket tettek. Az erre meghívott Szlovák Matica 1874. október 7-i rendkívüli ülésének egyetlen tárgya az ünnepi küldöttség tagjainak kijelölése volt. Az első egyetemalapítást Zágrábban 1874. október 19-én Iván Mazuranic horvát bán, Pauler Tivadar magyar igazságügy miniszter, Josip Juraj Strossmayer djakovári püspök, a tudomány mecénása, Matija Mesic rektor és mások kézjegyükkel pecsételték meg. (69) A zágrábi egyetemalapításnak a horvátországi agrárfelsőoktatás szempontjából is jelentősége lett. Harmadik tanévétől (1877.) működött filozófiai kara a botanika, az állattan, a kémia stb. katedrákat ölelte fel. Az orvoskarnak az 1874-es törvényben rögzített (megnyitása eszközök hiányában elhúzódott) tanrendje az állatgyógyászat oktatását is előirányozta. Később pedig az Egyetem az erdészképzés szintemelését segítette elő. E tárgykör művelését a magyar-horvát kiegyezést módosító 1873. XXXIV. te. is sietteti, amely a sabor hatáskörét az ún. államföldbirtokokon felül az államerdők eladására is kiterjesztette. Végül az Egyetem a körösi (Krizevci) tanintézettől az erdészképzést átvette, amivel ennek szervezete a Selmecbányái és a bécsi rokonintézetekkel való egyénei i(\