Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

rangúsítás útjára lépett. Bölcseleti fakultásához „támasztva" az erdészakadémia a századforduló előtti években magasabb fokon folytatta oktatómunkáját. (70) A tárgyalt időszakban a csehországi agrárszakoktatás helyzete, amint az alábbiakból kitűnik, nem sokkal kedvezőbb. Kirívó paradoxon, hogy ott régi egyetemek: a prágai és az olomouci virágoztak; előbbi félezredéves múltra (1348-tól) tekintett vissza. De az osztrák-cseh kiegyezés terve az 1860—70-es évek fordulóján múló üstökösként lobbant csupán fel. A monarchia kettős államszerkezetét felváltó trializálásnak, amely a csehmorva területek szakoktatását viszonylag előnyös távlatba helyezte, A. Auersperg liberális-centralista kormánya gátat vetett. (71) A galíciai tartományban az 1364-es alapítású krakkói Egyetem sem tudta sokáig az agrároktatás fellendítését érdemlegesen támogatni. Némi eredmény az 1660-ban alapított lvovi Egyetem szervezetén kívül az ottani állatorvosképzés kiépítésében mutatkozott. A cseh, sziléziai, galíciai, bukovinai stb. diákok a magyaróvári tanintézetet szép számban látogatták. A monarchia olaszlakta területein a saját agrároktatás fejlesztésében szintén csekély sikert értek el. Mindezekről és néhány más ország korabeli szaktanintézeteiről a következő sorok adnak áttekintést. (72) 10. Külföldi rokonintézetek Az agrárszakoktatás intézetei a tárgyalt időszakban Európa-szerte és a többi kontinenseken egyre gyarapodnak. Ezt a felívelést a hazai szakfőiskolákkal közép-kelet európai regionális összefüggésben levő rokonintézetek helyzetképe is tanúsítja. A tudományos tapasztalatok egymás közti cirkulációja a haladásnak mindenütt üdvös forrása volt. Agrárfelsőoktatásunk legközvetlenebb kölcsönhatásba az egykorú ausztriai rokonintézetekkeljutott. Az osztrák agrárfelsőoktatás fejlesztésének súlypontját a dualizmus kezdeti időszakában a Hochschule für Bódénkultur megszervezése képezte. E tanintézet 1872-es fundációjának megokolásával C. M. G. Seilern, Július Kar, Ingeborg Dürrheim és mások anyagai foglalkoztak. A szakegyetem alapítást a bécsi források szerint is a magyar—osztrák kiegyezéssel beköszöntött sarkalatos államhatalmi-igazgatási változások idézték elő. A tanintézet elsőként létesült mezőgazdasági kara mellett csakhamar hármas (erdészeti-fagazdasági 1875, kultúrtechnikai-melioráció 1883) szakirányra (Sektion, ill. Studienrichtung) tagozódott. Később pedig négyágú (+ élelmiszertechnológia stb.) oktatásszervezetté bővült. A magyaróvári tanintézet birodalmi jellegéről Velencében 1862. január 17-én Ferenc József legfelsőbb elhatározásban nyilatkozott. Később pedig a bécsi szervek alárendeltségébe vonását 1864-ben ismételten külön fenntartotta. Döntésének mintegy ellentételeként a keszthelyi és a debreceni intézetszervezést viszont engedélyezte. A császári akarat első része azonban a kiegyezések következtében tarthatatlanná vált, míg a második megvalósulhatott. Az osztrák agrárkongresszus a bécsi egyetemszervezést a magyaróvári intézet átadása folytán sürgette. (Unmittelbar Anlass dafür war die Übernahme der von 371