Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

szervezetbe illesztik bele. Eközben az agrárfelsőoktatás anyaintézeteként a bécsi Egyetem állam- és jogtudományi vagy bölcsészeti karait (staatswissenschaftliche, philosophische Fakultát der Universitát), ill. a műegyetemi szervezetet (technische Hochschule) vették számításba. A szakegyetem alapításának a Reichsratban és más központi államszerveknél az 1860— 1870-es években ellenlábasai (Spiegel képviselő halogató indítványa, Saint Genois, Villasecca petíciói stb.) is voltak. Sokan pedig az egyetemfejlesztést „drágálták" és aránytalanul költségesnek tartották. Ugyanakkor a szakfelsőoktat^s kérdéseit nem lehetett a szorosabban osztrák területekre leszűkíteni, hanem egész lajtántúli összefüggésekben merültek fel. A morvaországi képviselők (A. Prazák, J. Wurm interpellációi, P. Chlumecky, Jan Helcelet tervezetei) agrárfőiskolát szűkebb hazájuknak szerettek volna kivívni. A nem osztrák tartományokban a felsőoktatási nyelvhasználat (német, cseh, ukrán, lengyel, szlovén, olasz) egymást keresztező törekvései teremtettek feszültségeket. A sürgető igények teljesítését a közben lejátszódott ausztriai gyakori kormány változások is hátráltatták. (65) Végül a bécsi agráregyetemet konstituáló tételes jogszabályokat a dualizmus fennállásának félévtizedes fordulójára sikerült tető alá hozni. Az intézet részleges működését, a támogató-gyengítő erőhatások közepette, az 1872—73. tanévben kezdhette meg. A szerteágazó javaslatok — mint láttuk — az agrároktatásnak a bölcsészeti, a jogtudományi kari, a műegyetemi, ill. önálló intézményi szervezetben való kiépítésétől a teljes ellenzésig nyilvánultak meg. Mindezt tetézte, hogy az államvezetést a dualista szerkezet konzerválásának vagy továbbfejlesztésének (kiegyezések folytatása — trializálás stb.) gondjai kötötték le. A szakképzés „mellékes" kérdéseiben, a hivatalba lépésük után többnyire a mielőbbi lemondásban vetekedő tiszavirág életű kormányok, képtelenek voltak rendet teremteni. Az agráregyetem létrehozását a magyaróvári tanintézetnek a magyar államszervek joghatósága alá történt 1869. évi átadása közvetlenül is időszerűvé tette. De ezt követően, a bécsi egyetemalapításra legkritikusabb években, több lajtántúli kormányváltozás (Hasner, Potocki, Hohenwart, Holzgethan, Auersperg — 1870 eleje és 1871 vége között) játszódott le. Érdekes véletlen, hogy az ausztriai agrárfelsőoktatás vákuumának kiküszöbölése Andrássy Gyula közös külügyminiszteri („miniszterelnök") tisztre lépésével (1871. november 11.) esett egybe. A két hét múlva (november 25.) megalakított tartósan életképes osztrák liberális-centralista A. Auersperg kormány nemsokára az egyetemalapítás akadályait is elhárította. (66) Az osztrák központi államszervek a következő évben a Hochschule für Bodenkultur létesítésére elegendő erőt tudtak összpontosítani. Ehhez az előterjesztést a törvényhozás plénumán Johann Chlumecky földművelésügyi miniszter 1872. január 22., ill. 23-án kormánya megbízásából komoly eséllyel tehette meg. A kisebb ügyrendi zökkenőkkel megválasztott ad hoc bizottság a javaslatot hamarosan megvitatta. Az egyetemalapító törvényt a birodalmi parlament alsókamarája (Abgeordnetenhaus) március 19-én általánosságban és részleteiben vita nélkül fogadta el. A második kamara (Herrenhaus) hozzájárulása után a jogforrást a császár a budai Várban április 3-án nyomban szankcionálta. E törvény végrehajtásáról szóló szabályzatot 3. földművelésügyi miniszter, az oktatásügyi 369