Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

A föderalizmus államjogi igényét értelemszerűen az országok, ül. nemzetek felsőoktatására is lebontották. Erre az időszakra visszatekintve a századfordulón Gustav Kolmer megállapítja, hogy „Für allé Kronlander und für allé Volksstümme wurde auch die Errichtung nationaler Hochschulen verlangt." A bécsi parlament 1874. március 26-i vitájában Meznik képviselő Prágának cseh, Porenta a tengermelléki területeknek olasz egyetem felállítását sürgette. Ugyanott d'Elvert Morvaországnak, Sbierea és Tomascsuk Bukovinának szintén saját egyetemeket követeltek. A csernovici Egyetem 1875-ben, a prágai cseh tagozat 1882-ben nyílt meg. A felsőoktatás ügye a szűkebb nemzeti kereteket meghaladóan a bontakozó munkásmozgalom érdeklődését is felkeltette. A prágai egyetemi hallgatóság soraiban többen a szocializmus eszméit követték. Közben a zágrábi Egyetem létrehozását Dragutin Kale 1874-ben az éppen megalapított Radnicki Prijatelj - Der Arbeiterfreund c. munkáslap hasábjain osztályalapról értékeli. Másutt is igénylik, hogy a felsőoktatási intézetek kapui a társadalom minden rétege előtt nyitva álljanak. (63) A kiegyezések államszerkezetet módosító folyamata, elsősorban a föderalizálást elutasító osztrák liberális központi államvezetés korlátaiban, félútján megtorpant. Nemcsak a helyi törvényhozások hatáskörét nyirbálták meg, hanem az egyetemalapításoknak némi teret engedve, az agrárfelsőoktatás regionális-nemzeti jellegű fejlesztését is gátolták. Ez utóbbi tárgykör lényegi összetevőit a szakirodalom egykorúlag nem tárta fel. Kutatására később a leginkább érdekelt ausztriai, csehszlovákiai, jugoszláviai, lengyel és román szerzők, bár eltérő nézőpontokból és következtetésekkel, mindmáig sűrűn visszatérnek. Az osztrák szakfelsőoktatás differenciálódása nyomán a bécsi Tierárztliche Hochschule előzményeivel 1778-tól a XIX. század derekára szilárd Önálló intézményi kereteket nyert. Egyetemhez hasonló ismérvekkel újabb agrárintézet létesítésének áldásában a császárváros a kiegyezések után 1872-ben részesült. A szakképzést fokozatosan egy további többkarú (mezőgazdasági, erdészet-fagazdaság, kultúrtechnika stb.) szervezetben integrálták. Ez az egyetemalapítás a dualista államberendezés jó értelemben kikényszerített következménye volt. Az ausztriai területek ugyanis, amikor a magyar tanintézetek felett a császári kormányszervek alkotmányellenes hatalmukat elvesztették, saját mezőgazdasági és erdészeti főiskola nélkül maradtak. Az egyetlen kizárólagos összbirodalmi szakfőiskola fenntartására korlátozódó oktatáspolitika most éreztette hátrányait. Mind a társadalmi-gazdasági, mind a tudományos fejlődést torzító korábbi intézkedések az ausztriai központi államszerveknek komoly leckét adtak. Az ezek okozta fiaskót, nagy nehézségek árán, mintegy fél évtizednyi kísérletezéssel tudták áthidalni. Ez után a kettős monarchia viszonylatában a párhuzamos szakfelsőoktatási szervezet modellje egyre teljesebbé válik. Az intézmények hálózatának megteremtéséhez azonban több kényes részkérdés megoldásra várt. (64) A felsőszintű szakképzés fejlesztését az első és a második ausztriai agrárkongresszusok (1868, 1873) kezdeményezték. Felmerült a már meglevő állatorvosi tanintézet és a kiépítendő mezőgazdasági felsőoktatás szervezeti összekapcsolásának terve. Foglalkoztak azzal a gondolattal is,hogy a szakképzést a nagy múltú (1365-ben alapított) klasszikus egyetem368