Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Simonffy Emil: A balatoni üdülőövezet kialakulásának hatása a környék mezőgazdasági termelési struktúrájára 1. / 259–269. o.

45,9%-ról 47,5%-ra növekedett. Tehát a művelés alól kivett terület növekedése általános jelenség és az első parti övezetben kisebb mérvű volt. Ugyanakkor az adatfelvételek eltérései is éppen itt érvényesültek a legerősebben. Az erdő és a nádas a felszabadulás előtt sokkal szorosabban csatlakozott a mezőgazdasághoz, mint a felszabadulás utáni időszákban, azonban az egyes községek erdősültsége ismét igen sok egyedi, főleg természeti tényező függvénye, és az összefüggő nagyobb erdőterületek egyes községhatárokhoz történő csatolásában igen sokszor a volt földesurak, majd később a nagybirtokosok egyéni érdekei is közrejátszottak. Egyébként az erdőterület aránya a termelőterülethez viszonyítva a vizsgált négy megye egészében 1895 és 1962 között 21,8%-ról 22,8%-ra, az első parti övezetben 17,6%-ról 20,1%-ra növekedett. Tehát az üdülőövezetben nagyobb mérvű volt a növekedése, ami kedvező jelenség, sőt további növelése is kívánatos lenne, különösen a somogyi oldalon. Fentiek alapján azt hiszem nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági jellegű művelési ágak területét leghelyesebb a mezőgazdasági területhez viszonyítani. A vizsgált négy megyében együttesen az országoshoz hasonló képet mutat a mezőgazdasági terület megoszlása. A szántóföld aránya 1895-től 1935-ig emelkedett, majd 1962-ig csökkent, a vizsgált négy megye egész területén mind a négy időszakban, mind a négy évben (1895, 1913, 1935, 1962) alatta maradt az országos átlagnak, és 1935 és 1962 között az országosnál nagyobb mértékben csökkent. Teljesen hasonló képet mutat a szántóterület aránya a Balaton parti második Övezetben, de mind a négy évben kisebb volt a négy megye együttes arányainál. Ezzel szemben az első parti Övezetben a szántóterület aránya 1895-től 1962-ig folyamatosan csökkent, és mindvégig jelentősen alacsonyabb volt, mind a négy megye együttes arányánál, mind a második parti övezetbeni arányánál. A szántóföld az első parti övezetben 1895-ben 11,6%-kal részesedett kisebb mértékben a mezőgazdasági területből, mint a vizsgált négy megye egész területén, 1962-ben már 16,3%-kal. A második parti övezet esetében ez az arányszám 1,9%-ról 3,0%-ra emelkedett. Az első parti övezet Somogy megyei oldalán a szántóföld területi aránya a megyei arányhoz viszonyítva alacsonyabb volt, mint a Veszprém megyei oldalon. Legszembetűnőbb a kert és gyümölcsös arányának változása. Itt számításba kell vennünk azt, hogy a kertekhez csak a belterületen levő földterületeket számították (az összefüggő gyümölcsösökön kívül), így aránya egyes esetekben valamivel a közölteknél még magasabb is volt. Országosan és a vizsgált négy megye viszonylatában 1895 és 1913 között stagnálás, majd 1935-ig lassú, azt követően 1962-ig gyorsabb ütemű emelkedést találunk. A Balaton parti első övezetben a kert aránya 1895 és 1913 között visszaesett és a vizsgált négy megyebeli együttes aránynál alacsonyabb volt. Ezt követően erőteljes fejlődés indult meg, és 1935-ben már a kert első parti övezeti aránya magasabb mint a vizsgált négy megyebeli együttes aránya, 1962-ben pedig már majdnem a kétszerese. Ezen a képen valamit módosít a szőlő, mert a szőlőben is folyt kerti növények termesztése. A szőlőterület aránya országosan és a négy megyében is ingadozott, legalacsonyabb 1895-ben volt, majd 1913-ra gyorsan növekedett, aztán 1935-re ismét jelentősen vissza262