Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Simonffy Emil: A balatoni üdülőövezet kialakulásának hatása a környék mezőgazdasági termelési struktúrájára 1. / 259–269. o.

esett, és újabb emelkedés után a legmagasabb értéket 1962-ben érte el. Hasonló képet mutat a két parti övezetben is a szőlőterület arányának alakulása, azonban mindig magasabb volt mind az országos, mind a négy megye együttesen számított, valamint a Somogy megyei és a Veszprém megyei aránynál. Ez a történelmi borvidékeink és az üdülőövezet szerencsés területi kapcsolódásának a következménye. Mindenképpen tehát az üdülőövezet kialakulásával függ össze, hogy amíg a kert és szőlő együttes területének az aránya 1895 és 1962 között országosan 3,7%-ról 6,9%-ra, a vizsgált négy megyében együttesen számítva 4,8%-ról 6,6%-ra, a Balaton parti első övezetben a kert és szőlő együttes területi aránya mindvégig csak alig néhány tizeddel haladta meg a négy megyebeli együttesen számított arányát. Tehát az üdülőövezet ebben a vonatkozásban csak az első parti övezetben éreztette erőteljesen a hatását. A rétek arányában a vizsgált időszakban lényeges változás nem következett be. Az első parti övezetben az aránya 2-5%-kal magasabb, mint a négy megye együttesen számított aránya. Második parti övezetben ez utóbbinak felel meg. A legelő területe csökkenő tendenciát mutat, aránya az első parti övezetben nagyobb, a második parti övezetben kisebb mértékben volt magasabb mint a megye egész területén. A részletvizsgálatokra most nem térhetünk ki. összegezésül tehát egy differenciált kép mutatkozik: míg egy részről a nagyobb belterjességet jelentő kert és szőlő aránya az első parti övezetben jelentősen, a második parti övezetben csekély mértékben a négy megye együttesen számított aránya fölött volt, ugyanezt a képet mutatta a belterjesség alacsonyabb fokátjelző rét és legelő aránya is. IV. A vetésterület megoszlásának (7) vizsgálatában szintén ellentmondásos problémákat látunk, öt évről állnak rendelkezésünkre a kiadott községsoros statisztikai adatok: 1936, 1937, 1938, 1948, 1962. Tehát a második világháború előtti három utolsó békeév, a felszabadulás után a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása előtti utolsó és a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő év adatai, összevetésük sok vonatkozásban problematikus. Az 1936, 1937 és 1938 adatai világosan mutatják, hogy milyen nagyfokú ingadozások voltak az egymást követő években az egyes növények vetésterületében. Bár három év átlagát vettem számításba, így viszont problematikus két egyedi év összehasonlítása a három átlagával. Mégis a forrásadottságok miatt ezt kellett tenni. A főbb növényfajtákat összevontan vettem számításba, és itt is az arányok vizsgálatára törekedtem. A főbb eredmények a következők: Az első és a második parti övezetben a gabonafélék termelése általában valamivel meghaladta a megyei arányokat vagy attól csak kisebb mértékben maradt el. Az első parti öve263