Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Gyarmathy Zsigmond: A tsz mozgalom történeti kutatásának levéltári forrásai: a tsz mozgalom történeti kutatásának forrásai a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltárban / 187–202. o.

sának iratképző szervnél történő biztosítását, rendszerezését. Akárcsak Zala megyében, ahogy azt Simonffy Emil a Mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai című tanulmányá­ban a Levéltári Szemle 1967. évf, 637—638. oldalain bemutatja. A sikertelenség, továbbá a levéltár szűkös elhelyezése miatt egyáltalán nem volt lehetőség iratok átvételére, sőt a meglevő saját iratanyag elhelyezése is nehézséget okozott a levéltárnak. Ezért azután erről a vonalról tulajdonképpen leállt. Újabb szorgalmazásra akkor került sor, amikor a levéltári törvény, továbbá a szakmi­nisztériumok kiadták a felügyeletük alá tartozó szervek iratkezelési szabályzatának el­készítéséhez a saját útmutatójukat, minta irattári tervüket, iratkezelési szabályzatukat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1970. augusztus 21-i számában teszi közzé a 24/1970. (MÉM É. 31.) MÉM sz. utasítást. Az utasítás a Minisztérium közvetlen irá­nyítása alá tartozó trösztök, vállalatok iratkezelési szabályzatához adott útmutatót. A tsz-ek számára ilyen jellegű útbaigazítás nem került közzétételre, a tsz-ek ennek következtében bizonyos értelemben magukra maradtak. A Járási Tanácsok mezőgazda­sági osztályai tulajdonképpen 1970-ben megszűntek. Jogutódjuk a Megyei Tanács Járási Hivatalaként működő szervezeten belül a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály lett. A legtöbb esetben az osztályok is, miután ekkor már dolgozott a járási hivatal mező­gazdasági vonalán jogügyi végzettségű szakember is, szorgalmazni kezdték az irattári tervek és iratkezelési szabályzatok elkészítését. A mátészalkai, a kisvárdai járási hivata­lok rendszeresen bekérték a terveket és véleményezés után jóvá is hagyták azokat. Köz­ben jogügyi vita merült fel a Megyei Levéltár és a mátészalkai járási hivatal között. A Megyei Levéltár akkor úgy ítélte meg, hogy az iratkezelési szabályzat és irattári terv jóváhagyása a Megyei Levéltár feladata, a járási hivatal mezőgazdasági vonalát nem tekin­tették felettes szervnek. A levéltári jóváhagyás abból a meggondolásból született, mert — bár ezt a törvény tételesen sehol nem írta elő, és a rendeletek sem igénylik a megyei levéltáraktól —, a minisztériumi szakvonal ösztönözte a tanácsi levéltárakat a termelőszö­vetkezeti iratkezelési szabályzatok és irattári tervek véleményezésére. Ezt a véleménye­zést téveszthette össze levéltárunk a jóváhagyás jogi aktusával. Emiatt azonban a máté­szalkai hivatal s majd a többi mezőgazdasági szakigazgatási szerv sem hagyta jóvá később a terveket, aminek aztán az lett a következménye, hogy 1977. január 1-én összesen 91 termelőszövetkezet - 158-ból — rendelkezik iratkezelési szabályzattal és irattári terv­vel. Mindebből kitűnik, hogy az iratkezelési szabályzatok és irattári terv elkészíttetésé­ben még jelen pillanatban is fennálló nehézségekkel kell megküzdeni. Felül kell vizsgál­ni elsősorban most azt, hogy a 158 termelőszövetkezet közül — az összevonásokat is fígyelembevéve, (a rendelkezés megjelenésekor még kb. 200 szövetkezettel kellett szá­molni) - a többi termelőszövetkezet miért nem rendelkezik iratkezelési szabályzattal és irattári tervvel. Ennek érdekében fölkerestük a területi szövetséget, melynek szerveze­tében szintén, éppen az elmúlt években változások történtek, a korábbi 3 területi szövet­ség helyett 1976. január 1-től csak egy közös megyei területi szövetség működik. 196

Next

/
Thumbnails
Contents