Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - Gyarmathy Zsigmond: A tsz mozgalom történeti kutatásának levéltári forrásai: a tsz mozgalom történeti kutatásának forrásai a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltárban / 187–202. o.

Simonffy Emil a már hivatkozott tanulmányában kitér néhány iratféleség forrásértékelésére, mellyel egyetértünk és mi is kiemelten fontosnak ítéljük a „zárszámadások", a „termelési tervek", a „statisztikai jelentések", a „tagnyilvántartások", a „pénztárkönyvek", a „nyilvántartási könyvek" levéltárban található anyagának forrásértékét. Az 1959. és 1960. évi tsz fejlesztés során a helyi tanácsok feladatává tették a régi és az újonnan alakult tsz-ek dokumentációs munkájának, a könyvelésnek a segítését, ezért több helyen a községi tanács vb. titkárai a tanácsi mintára segítették, nem egyszer készítették a „közgyűlések" és a „vezetőségi ülések" jegyzőkönyveit. Ezek a jegyzőkönyvek tartalmilag és formailag egyaránt igen változatos formában készültek. 1960 után sem igen kaptak a határozatok számot, bár több esetben, különösen hiteligénylés és egyéb igazolások esetében már jegyzőkönyvi kivonatokat is adtak ki, mégis sokkal inkább tükrözik a tsz-ben zajló politikai, társadalmi és gazdasági élet eseményeit, mint 1959 előtti hasonló dokumentumok, ezért forrásértékük — a határozatok egyszerű elemzésén túl, mint ahogyan azt Simonffy idézett tanulmányában értékeli az 1959 előtti s méginkább az 1956 előtti megmaradt tsz közgyűlési vagy vezetőségi ülési jegyzőkönyveket — nagyobb, mert rendszerint megtalálhatók mellettük a beszámolók és a hozzászólások, a válaszok is nem egyszer bekerültek a jegyzőkönyvekbe. A tagnyilvántartásokat, a földnyilvántartásokat, a tagok be- és kilépési nyilatkozatait, a levelezéseket - 1956 előtti, vagy 1959 előtt feloszlott tsz-ek kivételével - nem vett át a Levéltár a tsz-tol, s a jövőben sem szándékozik átvenni, inkább az éves szervellenőrzések során azok védelmét, gondozásuk és őrzésük szakszerűségét segítjük. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban évek során a rendezés és anyaggyűjtés közben kialakult „A termelőszövetkezeti mozgalom forráshely és számnélküli iratainak a gyűjteménye" (1950—1975), melyet hosszas fontolgatás után a számkeret végén, a XXIX. 850. számon tartunk nyilván. Ebben a fondban van elhelyezve az a raktárjegyzék, mely az 1975-ig létezett termelőszövetkezetre vonatkozó más levéltári fondcsoportban, fondban, vagy állagban található, a konkrét tsz-re, vagy korábban tszcs-re vonatkozóan valamilyen forrásanyagot, adatot stb. tartalmazó iratra, iratcsomóra utaló lelőhelyi jelzetet tartalmazza. (4) Ez a raktárjegyzék tehát megkönnyíti a kutató helyzetét, mert falvakra, tsz-ekre bontva darabonként közli (sajnos az irat tartalmára már nem ad utasítást) az irat levéltári lelőhelyét, az irat számát, jelzetét. A raktárjegyzék a konkrét tsz fondját, a Magyar Nemzeti Bank megyei és járási fiókjainak levéltári őrizetben levő anyagát, továbbá az előbb idézett gyűjtemény anyagát szedte sorba és tsz-enként csoportosította azokat. Ezzel a levéltári őrizetben levő XXIX. 201—207. 10,55 ifm.-t kitevő banki iratok termelőszövetkezeti vonatkozású anyaga is rendezetten a kutatók rendelkezésére áll. Sok esetben — tekintettel arra, hogy a tsz-éktől viszonylag kevés irat átvételére került eddig sor — csak innen nyert adat utal egy régen alakult, közben megszűnt, beolvadt stb. szövetkezet valamikori létére, működésére. Ezért igen fontos kiindulópont, nagy forrásértéket hordoz magában annak ellenére, hogy folyamatos működésre vonatkozóan nem képeznek összefüggő forrásanyagot, de egyes 190