Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - KRÓNIKA - Érszegi Géza: Az V. Nemzetközi Diplomatikai Kongresszus / 147–148. o.

R Sudár Kornélia: AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR IFJÚSÁGI PARLAMENTJEINEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI Az ifjúsági parlamentet - mint az ifjúság új, demokratikus tanácskozó fórumát - 1974-ben hozták létre, amelynek elsődleges feladatául az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzését szabták meg. összehívása és megszervezése minden szinten az állami vezetés feladata. Résztvevői a 30 éven aluli fiatalok, illetve az ágazati szintű parlamenteken ezek küldöttei. Napirendjén az állami vezetés beszámolója, a KISZ-szervezet állásfoglalása, majd ezek vitája szerepel. A résztvevők kérdéseire az állami vezetés válaszolni tartozik, majd a felvetett problémák orvoslására ún. intézkedési tervet dolgoz ki a KISZ-szervezet bevonásával. A csak minisztériumi szinten megoldható kérdéseket az ágazati parlamenten vetik fel a küldöttek, ezekről az illetékes minisztérium dolgoz ki intézkedési tervet. Az 1977. augusztus 5-i minisztertanácsi határozat (Magyar Közlöny, 1977/61. sz.) értékelte és pontosította az ifjúsági parlamentek funkcióit (pl. az ifjúsági parlamentek jogkörének meghatározása). Hasznos, ha összefoglaljuk az 1974. óta megrendezett két ifjúsági parlament tapasztalatait. Az OL 1975. elején készített intézkedési terve a következő feladatok megoldását tűzte ki célul. A munkahelyi demokrácia fejlesztése érdekében fektessenek nagyobb hangsúlyt a fiatal levéltárosok és kezelők munkahelyi beilleszkedésére. Konkrét javaslatok: vegyék figyelembe a fiatalok beosztásánál, áthelyezésénél azok felkészültségét és érdeklődését, indokolatlanul hosszú ideig ne maradjanak szerződéses alkalmazásban. A képzés, továbbképzés javítására: a kezdő levéltárosok helyi posztgraduális képzését tegyék átgondoltabbá és szervezettebbé; ennek érdekében határozzák meg a képzés időtartamát és tematikáját, az egyetemi oktatástól való eltávolodás helyett dolgozzanak ki olyan szakdolgozati témajegyzéket, amelyben összhangban állnak az Országos Levéltár és az ELTE BTK Történeti Segédtudományok Tanszék tudományos tervei és igényei. Vegyük sorra a már megvalósult javaslatokat: a Levéltár biztosított 3 hét tanulmányi szabadságot a doktori vizsga letételére, elkészült a szakdolgozati témajegyzék, és engedélyezték egy 2 éves intenzív német nyelvtanfolyam megtartását és a fejlesztési alapból való finanszírozását. Az ágazati parlamenten 1974-ben képviselt javaslataink: az ELTE BTK és az OL közösen írjanak ki 2 éves levéltári ösztöndíjat; a nyelvgyakorlás és a szakmai tapasztalatszerzés összekapcsolására biztosítsanak néhány hónapos NDK-és Szovjetunió-beli ösztöndíjakat (akár szakembercsere formájában); szervezzék meg a levéltári kezelők és restaurátorok középfokú képzését, és tegyenek lépéseket ezen pályák szakmásítására; vizsgálják meg a pénzügyi támogatás lehetőségeit a lakásproblémák megoldására; a bérkorrekció és az új besorolási rendszer sürgetése — mint akkoriban minden fórumon - természetesen ezen is szerepelt. Az előző parlament javaslatainak számbavétele nem volt fölösleges, hiszen ezeknek a sorsát kísérte végig a második parlament is 1976 Őszén. A főigazgatói beszámoló ismertette az azóta elért eredményeket és a hivatalvezetés elvárásait a munkaterv teljesítése terén. A KISZ-szervezet állásfoglalását vezetőségi üléseken, taggyűléseken, ifjúsági vitakörökön elhangzottak alapján állította össze a vezetőség. Az elért eredmények értékelése mellett a fiatalok munka- és életkörülményeivel kapcsolatos fő problémákat tárta fel. A munkahelyi demokrácia kiteljesítése fontos a fiatalok beilleszkedése, a munkával, az életpályával való azonosulása szempontjából. Az e téren tapasztalható negatívumok elsorolásában nem „ifjúi türelmetlenség" vezette a KISZ-vezetőséget, hanem az a meggyőződés, hogy a munkahelyi demokrácia egyik fő meghatározója a levéltárosi közérzetnek, tágabban a levéltárról és a levéltárosokról kialakuló társadalmi képnek és — ezzel összefüggésben - a pályautánpótlásnak. Ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a tervszerű személyzeti munkára és a káderutánpótlás biztosítására, a középkádereknek a levéltárakhoz kötésére perspektívateremtéssel (lásd szakmásítás), a levéltárakban, mint nem kifejezetten tudományos kutatóhelyeken folyó tudományos kiadványmunka nagyobb belső, intézeti és társadalmi megbecsülésére. Az állásfoglalást követő vita nem terjedt ki minden egyes ott fölvetett kérdésre. A legtöbb hozzászólás a képzés, továbbképzés kérdéskörével foglalkozott. ígéretet kaptunk, hogy a hivatalvezetés bevonja a fiatal levéltárosokat is a posztgraduális képzési rendszer kidolgozásába. A szomszéd népek nyelvének tanulását is támogatná az intézmény, de feltételeit biztosítani nem tudja. Fölmerült a latin nyelvtanfolyam igénye is (azóta megvalósult), és a Kulturális Minisztériumban folyó intenzív nyelvtanfolyamokon való részvételé. Az NDK- és SZU-beli ösztöndíjak megvalósulásáig felvetődött más lehetőségek kihasználása, pl. az NDK-beli egyhónapos nyári egyetemeken való részvétel (azóta megvalósult). A képesítést, szakmát nyújtó kezelői és restaurátor-képzés még mindig megoldatlan. A lakáskérdés megoldására javasoltuk a költségvetésen kívüli munkákból befolyó összegek felhasználását (nem lehetséges), vagy a 149