Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - KRÓNIKA - Érszegi Géza: Az V. Nemzetközi Diplomatikai Kongresszus / 147–148. o.

fejlesztési alapét (mint az Oktatásügyi Minisztériumban), és azt, hogy a minisztériumi lakáskiutalásoknál vegyék figyelembe a levéltárak igényeit is. A Kulturális Minisztérium ágazati parlamentjét 1977. február 19-én rendezték meg. Az előzőtől eltérően itt az összes minisztériumi felügyelet alá tartozó intézmény küldöttei résztvettek. A napirend: a miniszter beszámolója; szekcióülések; majd plenáris ülésen a miniszter válasza. Pozsgay Imre kulturális miniszter beszámolójában az előző parlament javaslatait és az azóta történt intézkedéseket tekintette át. Sajnos, az egész ágazatot érintő súlyos lakás-, bölcsőde- és óvodagondok enyhítésében történt a legkevesebb előrelépés, és a közeljövő sem fog lényeges változást hozni — az ágazat csekély anyagi eszközei és lehetőségei miatt. Vidéken, a megyei tanácsok hatáskörébe tartozó könyvtári szakalkalmazottakra a 12/1976. PMOM-KM. sz. r. kiterjesztette a pedagógusok lakásépítési és letelepedési kedvezményét. Több helyütt felmerült a minisztériumi ifjúsági alap képzésének szükségessége és lakástámogatásra való fordítása. A miniszter véleménye szerint azonban ezt más fonásokból kell megoldani. Munkáltatói kölcsönnel kellene támogatni a többszintes házakban történő egyéni építkezést, többek között azért is, mert a minisztériumi lakásépítési kölcsön igénybevételének feltételein a minisztériumnak nem áll módjában változtatni. Pozsgay elvtárs nyíltan beszélt az egész ágazatban tapasztalható fluktuációról. A munkahely-változtatás indítékai között szerepel az anyagiak (tágabb értelemben: lakás-, bér- és egyéb szociális juttatás), a szakmai megbecsülés és azonosulás, a megfelelő szakmai képzés hiánya. A közgyűjteményekben ehhez járul még sokhelyütt a belső szervezetlenség és a tervszerűtlen káderutánpótlás. A miniszter a következő lehetőséget látta: a bér- és pótlékok rendszerét felül kell vizsgálni és modernizálni (már megvalósult). A fiatalok társadalmi és szakmai megbecsülésének nagyobb kinyilvánítására március 21-ét a fiatalok kitüntetésének alkalmává tették, valamint a minisztérium több foglalkozás szakmásítását ajánlotta a Munkaügyi Minisztériumnak (p. mozigépész). Ezideig erre még nem érkezett válasz. Sajnos, a restaurátorok és a kezelők szakmásítása kimaradt ebből az ajánlásból is. Míg a középfokú szakmai képzés több területen már megoldottnak mondható (pl. könyvtár), mindenütt bírálták a felsőfokú képzést. Ez a kérdés élénken foglalkoztatta már az előző parlamentet is. Az oktatás korszerűsítésének mind égetőbb szükségessége miatt utasította a Minisztertanács az Oktatásügyi Minisztérimot a közművelődési képzési rendszer reformjára. Ebben a munkában résztvesz a Kulturális Minisztérium is. A továbbképzés feltételeit kül- és belföldi ösztöndíjakkal (1977-től csak pályázat útján!), intenzív nyelvtanfolyamokkal, a továbbtanuláshoz biztosított munkaidő-kedvezménnyel,a közgyűjteményekben ezeken kívül a tervszerű káderutánpótlás biztosításával és a tudományos munka, publikálás jobb lehetőségeinek megteremtésével igyekszik a minisztérium javítani. A szekcióülésen az országos levéltárak küldöttei közül (OL 2, Új Magyar Központi Levéltár L) az OL küldötte a bér- és nomenklatúra-rendszer mielőbbi korszerűsítését, a külföldi tanulmányutak és főleg a Hungarica-gyűjtŐ utak jobb megszervezését és nyilvánosságát, a nyelvtanulási lehetőségek megteremtését, az NDK- és SZU-beli csere-tanulmányutak megszervezését; a szegedi küldött pedig az egyetemi képzés korszerűsítését vetette fel. A szakmai képzés, valamint a restaurátorok szakmásításának problémája többször is felmerült. A szekciókban elhangzott kérdésekre a miniszter a plenáris ülésen válaszolt. Az egész ágazatot érintő általános problémákra tért ki, lényegében megerősítve a beszámolóban is mondottakat. A konkrét kérdésekre a választ később, írásban kaptuk kézhez, amely szerint a Kulturális Minisztérium Levéltári Osztálya javaslataikat továbbra is támogatja és eljuttatja az illetékesekhez. 150